tévétorrent

Manhunt: Unabomber

Tévétorrent

Paul Bettany újra anarchista deviáns, Sam Worthington meg nyomoz utána – a levélbombás Ted Kaczynski viselt dolgaiból csinált minisorozatot a Discovery. Nevezett 1978 és 1996 között kipostázott bombái 3 embert megöltek, további 23-at megsebesítettek. A jelenleg életfogytiglani büntetését töltő levélbombás matematikus kézre kerítésére pedig a világtörténelem tán legnagyobb hajtóvadászata indult a 90-es években. Ezt a nyomozást mutatják meg nekünk most – minden olyan eszköz bevetésével, aminek készségszintű használata egy izgalmas dokukrimi alkotóitól alapjáraton elvárható.

A történetmesélés persze leválik a dokumentumfilmről, és alapvetően fikciós keretet ad a profilozó nyomozó és a kimagasló IQ-jú terrorista macska-egér harcának. Ilyenformán lesz a kettősüknek egy rendészettörténeti szála is, hiszen a mára már minden tévénéző számára ismerős profilozás akkor még gyerekcipőben járt, és szkeptikusok hada leste minden hibáját.

A történeti hitelesség szép dolog, a széles alkotói eszköztár még szebb, de ezúttal nyilván nem lennénk a fasorban sem, ha a szerep­osztás nem olyan, amilyen: kiváló. Sam Worthington kicsit egykedvűre veszi a nyomozó szerepét, Paul Bettany pedig pont az ellenkezőjét hozza, vibrál minden mozdulata. Két idősíkból nézhetjük végig a nyomozás és az ítélethozatal fordulópontjait, de nagy hangsúlyt kap a robbantó híres manifesztumának beemelése is a narrációba. A sok profilozós sorozat helyett bőven elég ezt megnézni, ha éppen a személyiségmonitorozás okoz nekünk kriminológiai izgalmat.

Magyar felirat: quinnell

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.