Tévétorrent

Pod prikritie (Undercover)

Tévétorrent

A bolgár nemzeti televízió saját gyártású akció-krimi sorozata sokban hasonlít az MTV Tűzvonalban című szériájára. A rendelkezésre álló forrásokhoz képest jó minőségben kivitelezett, magát rettentő menőnek gondoló, az amerikai mintákhoz foggal-körömmel ragaszkodó iparosmunka, ami görcsösen be akarja bizonyítani, hogy Bulgária is tud olyat, mint az amerikai szuperprodukciók (a bénán megoldott termékmegjelenítésben még felül is múlja őket).

A sorozat főhőse egy tiszta tekintetű ifjú zsaru, aki pelenkás kora óta arra készül, hogy beépüljön a szófiai maffiába és lecsukassa annak elvetemült, ám kifinomult vezérét. Amint az lenni szokott, sok minden hátráltatja az akció sikerét: a maffiafőnök csábos nője, az egyre gyanakvóbb bandatagok, egy spicli... A sorozat bőszen igyekszik egymásra halmozni a létező összes beépített ügynökös klisét, amik persze a legtöbb esetben csak halovány utánzataként működnek az amerikai elődöknek. Pedig ami amerikai környezetben működik, bolgár viszonyok közt suta. Erőltetik a reszkető kézikamerázást az akciójelenetekben, a kékes-szürkés "gengszteres" színvilágot, a városról készült time-lapse vágóképeket. Ugyanakkor a bonyodalmak valószínűtlenül és sántán oldódnak meg, ráadásul némelyik színész sem tud felnőni a mű ambiciózus elképzeléseihez. A főhős súlytalan és túl jóságos megjelenésű filmbeli és bandabeli szerepéhez. A széria kevés jó pillanatában bátran felvállalja kelet-európaiságát és tipikus bolgár ízeket idéz, ez lehetne a Pod prikritie nagyságának kulcsa. De beletörik a zárba.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.