Tévétorrent

Preacher

Tévétorrent

A két nagy (azaz a Marvel és a DC) a maga módján próbálta megkerülni az amerikai képregényipart sokáig gúzsba kötő 1954-es Comics Code-ot. Mindketten leginkább gyermekkompatibilis szuperhőstörténetekre szakosodtak; kerülték a szexet, az erőszakot és a többi csúnyaságot. Persze azért kacérkodtak a felnőtt-tartalommal, így születtek meg leányvállalataik, melyek könyékig vájkáltak az említett témákban.

A Preacher is a DC-leányvállalat, a Vertigo szülötte (olyan remekművek mellett, mint a Sandman, az Y: The Last Man vagy a Hellblazer). Garth Ennis és Steve Dillon képregénye a túlzások és a meg nem alkuvás szép példája, ami egyelőre a sorozatról nem mondható el – a készítők mintha nem tudnák, mihez is kezdjenek az alapanyaggal. Hosszadalmasan vázolják a főbb szereplőket, és az egyórás játékidő rövidnek tűnik az effajta alapozási stratégiához. A valóban szokatlan alaphelyzet (egy űrből érkezett, babahangon síró entitás papokat száll meg és robbant szét sorra) sajnos kevés és kidolgozatlan ahhoz, hogy ébren tartsa a figyelmet, ráadásul el is sikkad a sok párhuzamosan futó szál között. A történetmesélés kissé csapongó is a készítők abbéli igyekezete miatt, hogy a szálakat kielégítően összefűzzék. Amit viszont maradéktalanul sikerül eltalálni, az a miliő. Vannak a képregényből átemelt elemek (aberrált, belterjes texasi redneck közösség) és saját motívumok is (a közösség tagjai közti összetett kapcsolatrendszer). A három főalakot játszó színész is kiváló – és talán ez a legfontosabb a széria jövője szempontjából.

Magyar felirat: mark & vbalazs91

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.