Tévétorrent

Ray Donovan

  • - kg -
  • 2013. augusztus 11.

Tévétorrent

Alig vagyunk túl az ismerkedésen, de annyi már most kivehető, hogy Ray Donovan személyében a gazdagok és szépek sleppjébe tartozó segéderők egy izgalmasabb példányát találta meg egy friss tévésorozat.

Rayt Hollywood akkor hívja, ha 200 milliót invesztált egy macsó akciófilmbe, ám a bemutató előtti napokban a film kiplakátolt sztárját egy transzvesztita lábai közt találják - nem, ez semmiképp nem jönne be a célközönségnek, de nem baj, Ray segít eltussolni. Miként segít akkor is, ha egy mélyérzésű szuperproducer őrült féltékenységében azt a kis szöszit figyeltetné, akivel épp az asszonyt csalja. Ray egy fehérgalléros bérmegoldó, ám gallérja fehérjét olykor vércseppek pöttyözik. Ray olyan ember, hogy a megbízói sosem lehetnek biztosak benne, hogy éppenséggel nem az ő vérük lesz, mely az ingre fröccsen. Rayt egy, csak egy dolog képes kizökkenteni problémamegoldói magabiztosságából, ez pedig a Donovan-klán, mely éles ellentéte a közelben csillogó álomgyárnak. A Donovan-tesók csak egy álmot ismernek; azt, amit az ember réges-rég eltemetett. E sokat ígérő Hollywood Noirt a színészek emelik az átlag fölé. A címszerepet Liev Schreiber alakítja; úgy vonja fel a szemöldökét, hogy az egy könnyebb testi sértéssel is felér, s úgy tör produceri kezet, hogy azt tanítani lehetne. Sorozatunk kimeríti az ihletett casting fogalmát. A mélységesen brit Eddie Marsan csodásan küzd a Parkinsonnal, miközben echte amerikait ad. Elliott Gould gouldabb már nem is lehetne. Jon Voight pedig, mint az összes Donovanok pokoli apukája, Christopher Walken legszebb pillanatait idézi.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.