Tévétorrent

The Ranch

Tévétorrent

Ha egy sitcom stáblistája Ashton Kutcher nevével kezdődik, az nem biztos, hogy jót jelent. Vagy legalábbis azt üzeni, hogy itt semmi különösről nem lesz szó, csak afféle tét nélküli, pasis humorkodásról. Szerencsére ez esetben, bár Kutcher kapta a központi figura szerepét, mégsem rá épül a sorozat. Ott van ugyanis Sam Elliott, Danny Masterson és Debra Winger, és műnevetések ide vagy oda, közös ténykedésükből tényleg érdekes komédia kerekedik. Olyasfajta, amiben a poénok nem a szimpla hülyeségen, hanem a szarkazmuson és a mindennapi küzdelmek túlélésén nyugszanak.

A Bennet család farmján járunk, ahol sem az anyagi, sem a családi helyzet nem ideális, de ameddig van elég – majdnem fekete, de inkább sötétszürke humor – és whiskey, addig baj nem lehet. Kutcher mint a tékozló fiú visszatér a futballista vágyálmok közül a ridegtartásos valóságba, a csőd szélén álló farmot ugyanis meg kell menteni. Nem nagy kalandok, hanem mindennapi munka árán. A vidék-város mellett persze ott egy generációs szakadék is, aminek a legfőbb letéteményese az apa szerepét adó Sam Elliott, aki kalap és csizma nélkül is maga az öreg cowboy. Debra Winger a kocsmáros és exfeleség státuszában pedig messziről is összeköti ezt a furcsa családot. Nem hiányozhat a szomszéd lány sem (a 24-ből ismert Elisha Cuthbert), akibe belezúghat a főhős, de nem lesz ebből nagy romantika, maradunk az apa-fiú kapcsolatok és a családi élet drámáinál.

Mindeközben néha nevetünk, de csak olyan fanyarul, hogy na, fiam, inkább tölts még egy whiskey-t.

Magyar felirat: Vyland (LXS) & megyerikrisz

Figyelmébe ajánljuk

Népi hentelés

Idővel majd kiderül, hogy valóban létezett-e olyan piaci rés a magyar podcastszcénában, amelyet A bűnös gyülekezet tudott betölteni, vagy ez is olyasmi, ami csak elsőre tűnt jó ötletnek.

A hiány

László Károly, a háborút követően Svájcban letelepedett műgyűjtő, amikor arról kérdezték, miért nem látogat vissza Auschwitzba, azt válaszolta, hogy azért, mert nem szereti a nosztalgiautakat.

Fagin elsápad

Pong Dzsun Ho társadalmi szatírái, Guillermo del Toro árvái, vagy épp Taika Waititi szeretnivalón furcsa szerzetei – mindegy, merre járunk, a kortárs filmben lépten-nyomon Charles Dickens hatásába ütközünk.

Vörös posztó

Ismertem valakit, aki egy stroke-ból kigyógyulva különös mellékhatással élt tovább: azt mondta, amit gondolt. Jót, rosszat, mindenkinek bele a szemébe, rosszindulat, számítás és óvatoskodás nélkül. Nehéz volt vele találkozni, mindig ott volt a veszély, hogy mint egy kegyetlen tükörben, hirtelen meglátjuk valódi önmagunkat. De jó is volt vele találkozni, mert ha megdicsért valakit, az illető biztos lehetett benne, hogy úgy is gondolja.

Szeplőtelen fogantatás mai köntösben

Bullshit munkahelyen vesztegelsz, ahol ráadásul csip-csup kiszolgáló feladatokkal is téged ugráltatnak, csak azért, mert nő vagy? Kézenfekvő menekülési útvonalnak tűnik, hogy elmész „babázni”. Persze ha nincs férjed vagy barátod, a dolog kicsit bonyolultabb – de korántsem lehetetlen.

Realista karikatúrák

Tizenkilenc kortárs szerző írta meg, mit jelentett az elmúlt egy-két évtizedben Magyarországon felnőni. Változatos a névsor: van pályakezdő és többkötetes író, eddig elsősorban költőként vagy gyerek- és ifjúsági könyvek szerzőjeként ismert alkotó is.

Jövő idő

A politikai pártokat nem szokás szeretni Magyarországon, mi tagadás, a pártok adtak s adnak is okot erre jócskán.