Tévétorrent

Víctor Ros

  • Szabó Ádám
  • 2015. április 27.

Tévétorrent

Valljuk be, Sherlock Holmes valójában nem a bűntények és rejtélyek miatt a kedvenc nyomozónk, inkább a nyomozó személye meg az őt körülvevő slepp vonzza a nézőt – egy cinikus, ironizáló főhős egy kontrasztosan komoly sidekickkel, ez az, amiért le­ülünk a tévé elé. És ez az, amiből a jelek szerint Spanyolországban nem kérnek, ugyanis a spanyol – elnézést, extremadurai – nyomozó figurája olyan átlátszó és lapos, hogy egyáltalán nem csodálkozunk, hogy nem fog rajta a golyó. Ez nem mondható el társairól – mármint a golyóállóság.

Extravagancia, poén és manírok – ezek hiányoznak a sorozatból, mint a távoli kollégából, Torrentéből a polkorrektség. Víctor Ros, ez a látszólag unalmas és szürke alak dickensi mélységből indulva, dicken­sien egyértelmű alakok között próbál Poe-szerű rejtélyeket megoldani. Hányattatott gyerekkorának sorozatindító flashbackjei kísértik őt és minket is, miközben előkelő urakat és örömlányokat gyilkolnak a 19. szá­zadi Madrid utcáin. A sorozat nem igyekszik különösen korhű lenni, társadalmi mátrixa pedig nagyjából a késelők-kurvák-kapitányok háromszögön belül marad. A nyomozás általában döcögősen, üresjáratokkal és hatalmas bakugrásokkal halad, néha hamarabb megtudjuk a megfejtést, mint maguk a nyomozók – noha ennek a megoldásnak vajmi kevés értelme van, hiszen így az a kevés izgalom is kivész az epizódból, amit a premissza ígér. Egy Hasfelmetsző Jack-szerű sorozatgyilkos vérengzése szolgálna át­vezetőül az epizódok között – ez még érdekes is lenne, ha a korabeli Madrid ábrázolásában lenne bármi érdekes.

Figyelmébe ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.