Síri csend és depresszió – Romokban az MSZP

  • - ngm -
  • 2014. április 7.

Választás 2014

Az ellenzék tudomásul vette a vereséget, a politika szerintük kivonul a parlamentből. Fodor Gábor azért elégedett lehet.

Éjjel fél egykor fejezte be a sajtótájékoztatót a Jókai utcában az Összefogás. Mesterházy Attila (MSZP) nem gratulált az eredményhez a Fidesznek, de azt tudomásul vette. Szerinte az ország most sem szabad, de nem adja fel, hogy azzá tegye.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Bajnai Gordon (E14) ehhez képest azt hangsúlyozta, hogy az eredmény súlyos kudarc az ellenzék számára, és az okokat végig kell gondolni, de az biztos, hogy ő sem adja fel. Gyurcsány Ferenc (DK) szerint nem 2018-ban lesz a következő parlamenti választás, és a mostani eredményt a választók tragikus tévedésének gondolta. A szövetségen belüli egymás hibáztatásában ő nem akar részt venni – hangsúlyozta. Fodor Gábor (MLP) szerint azért jó, hogy újra lesz liberális párt a parlamentben, mert a mostani helyzethez az is vezetett, hogy nem volt. Szabó Tímea (PM) szerint 2018-ra akkor lesz reális alternatíva, ha sikerül megszólítani a civileket, és alulról fel tudja magát építeni az ellenzék. A politika úgysem a parlamentben lesz, mert ott bábszínház működik ezután is – fogalmazott.

false

 

Fotó: Németh Dániel

A sajtótájékoztató előtt egyébként meglehetősen unalmas helyszín volt az MSZP Jókai utcai székháza. Politikus alig mutatkozott, és ha feltűnt az újságírók által is látogathatott részben, gyorsan is tovább is állt.

„Fodor Gábornak legalább lesz munkája” – jegyezte meg valaki fél tizenkettő körül a Jókai utcai MSZP-székház bejáratánál. Az illető a pozitív dolgokat lajstromozta a jelentős Fidesz-győzelem tudatában. Ekkor Fodor nemrég szállt ki a taxiból, és miután fizetett, kedélyesen nyilatkozott az őt lerohanó újságíróknak, majd besétált a politikusoknak fenntartott részlegbe. Mosolygott, azt mondta, négy év után ismét lesz liberális párt a parlamentben. Azaz: ő.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Ám Fodor Gábort leszámítva mindenki más depressziós a Jókai utcai székházban (az újságírókon kívül). Az Összefogás egyik szocialista jelöltje azt panaszolta például Fodor érkezése után, hogy a saját körzetében ő több szavazatot kapott, mint az Összefogás listája. „Azaz liberálisok az LMP-re szavaztak listán!”  – hőbörgött, majd gyorsan el is hagyta az épületet. „Az van, hogy nem működött ez a konstrukció. Ez az igazság, ki kell mondani” – ezt már egy másik szocialista jegyezte meg, az Összefogásra utalva. Hamarosan ő is felszívódott. Galkó Balázs színművész is elment éjfél előtt, ami jelezte: errefelé tényleg nagy a baj.

Konkrétan arról van szó, hogy az MSZP és a baloldali ellenzék (de főleg a szocialista párt) egy-két szigettől eltekintve lényegében teljes egészében elvesztette a magyar vidéket. A legtöbb körzetben még tisztes versenyben sem tudtak maradni, Kelet-Magyarország jelentős részén pedig ma már a Jobbik a legnagyobb ellenzéki párt, ami 2010 után a baloldal súlyos, kimagyarázhatatlan pofonja.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Ennek megfelelően a MSZP-s politikusok az este során elbújtak, nem mutatkoztak, nem nyilatkoztak. A legoptimistább az a jelölt volt, aki kilenc óra körül még 35 egyéni győzelmet remélt. Aztán gyorsan távozott ő is.

Némi reményt a szegedi és persze a budapesti eredmények kelthetnek: ősszel akár visszaszerezheti a baloldal a fővárost – és megtarthatja Szegedet –, ehhez azonban a mostaninál sokkal jobb kampányra és vonzó jelöltre lesz szüksége a megszokott szocialista középszer helyett.

Figyelmébe ajánljuk

A hatalom lába

A hetvenes években a brazíliai Recifét groteszk városi legenda tartotta lázban. Eszerint egy önálló életre kelt „szőrös láb” (perna cabeluda) terrorizálta a város lakosságát.

Akarsz-e?

Ha mindenki ennyire elviselhetetlen, mi értelme szaporodni? – ez valószínűleg csak nekem jutott eszembe, amikor elsötétült a kép, a filmkészítők nem hatoltak ilyen mélységekbe. Ellenkezőleg, valamiféle pozitív végkicsengést is ragasztottak a sztorihoz az utolsó két-három percben, de erről majd később.

Innen nézve

  • Pálos György

A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.

A kék ég felettünk

Jobb hangversenyt elképzelni sem tudtunk volna Kurtág György 100. születésnapján: a koncert nemcsak muzsikusokat, hanem mindenféle jelességeket és a széles közönséget is a Müpába vonzotta, megközelíthetővé tette Kurtág György életművét, miközben miniatűröket és nagyobb műveket, a pianínótól a nagyzenekarig mindent felsorakoztatott. Meg egy világsztárt.

Bársonyos halálvágy

A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.

Szlava Ukraini!

Négy éve tart a háború Ukrajnában. Pontosabban a teljes körű katonai invázió tart négy éve, mert a háború már 2014-ben elkezdődött. Csak az akkor senkit sem érdekelt Ukrajna határain kívül. Valójában ez a háború sem érdekel már szinte senkit. Alig szerepel a vezető hírek között.

Rész és egész

  • Molnár T. Eszter

A mű és a befogadó viszonya mindig aktív, különösen igaz ez a performatív művészetekre, ahol a mű a befogadóval egy térben születik meg, lehetőséget teremtve az azonnali interakciókra is. De milyen színház az, amelyik a tervezhető nevetésen vagy megrendülésen túl is számít a közönség aktivitására? Mitől közösségi és mitől részvételi? Hogyan működik a beavató, illetve hogyan az osztályteremszínház?

A láthatatlan színész

Elsősorban rendezőként ismerjük Porogi Dorkát, ő rendezte egyebek közt az Antigonét a Radnóti Színházban, vagy az Elfriede Jelinek művéből készült Árnyékot a Trafóban. Jóval többet rendez azonban a határon túl, erdélyi magyar színházakban, talán azért is, mert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte a rendező szakot.

Szerelmi csalódás

A Pelsőczy Réka – Perczel Enikő alkotópáros (előbbi rendezőként, utóbbi dramaturgként jegyzi a produkciót) az első jelenetben jelzi, hogy a tavaly 250 éve született Jane Austen legismertebb regényének új adaptációjával valamiképpen a mára is szeretnének reflektálni. Ennek jegyében a mű kerettörténetet kapott a „színház a színházban” technikával.