Hova lettek az ellenzék szavazói?

Választás 2022

Az ellenzéki szövetség kevesebb választót mozgatott meg, mint a benne résztvevő pártok külön-külön 2018-ban. Gyorselemzés.

Az ellenzéki szövetség Budapesten kívül nagy vereséget szenvedett. Az sem biztos, hogy – 2018-hoz hasonlóan – a pécsi (Mellár Tamás) és a dunaújvárosi (Kálló Gergely) győzelme meglesz, csupán a szegedi Szabó Sándor védte meg mandátumát magabiztosan. A kormánypártok vidéki fölénye nyomasztó, főleg Nyugat-Magyarországon, ahol jellemzően több ezer vokssal gyűjtöttek többet a Fidesz-KDNP jelöltjei a második helyezett összellenzéki jelölteknél. Márki-Zay Péter nagyarányú veresége Lázár Jánossal szemben a Hódmezővásárhely központú országgyűlési egyéni választókerületben (oevk) jelképes eredménynek is tekinthető: az előzetes elemzésekben inkább nyerhetőnek, de minimum billegőnek elkönyvelt körzet ugyanúgy kormánypárti maradt, mint a többi hasonlónak minősített vidéki oevk.

A napközbeni részvételi adatokból sokáig azt lehetett kiolvasni, hogy valamelyik oldal potenciális hívei – esetleg a legendás bizonytalanok, a pártok közül az utolsó pillanatban választók – nagyon otthon maradtak. Az, hogy komoly aktivitást az országosan is nagy figyelmet kapott ún. csatatér körzeteken (Hódmezővásárhely, Budapest XII. kerülete, Budakeszi stb.) kívül jellemzően a fideszesnek tartott területek produkáltak, ugyanakkor már jelzett valamit. Az utolsó napokban és a választás napján beindított kormánypárti mozgósításra, amely olyan anyagi és humán erőforrásokkal gazdálkodhatott, amiről az egyébként rengeteget dolgozó, de jóval szerényebb lehetőségű ellenzék legföljebb álmodhatott, a jelek szerint nem volt érdemi válasz. A heteken át minden létező kommunikációs csatornán folyamatosan áradó kormányzati propaganda hatása is jelentős lehetett: ha csupán arra az egyetlen adatra gondolunk, hogy Magyarországon hányan veszik készpénznek az önmagukat lebombázó ukránokról szóló fake newst, nos, abból is sejthető ennek a (dez)információs össztűznek a hatékonysága.

Ráadásul az ellenzék eleve nagy versenyhátrányból indult, és végig egyenlőtlen feltételek mellett kellett kampányolnia: mindezek ismeretében is a létező hiányosságokat persze föl lehet róni (például az erőteljesebb központi üzenetek hiányát), csak éppen nincs értelme – hiszen a Fidesz propagandagépezete mindenből, akár a semmiből is lejárató kampányokat kreált. Ezt pedig csak úgy kerülhette volna el bármely ellenzéki politikus (vagy talán még úgy sem), ha meg sem szólal az elmúlt hetekben.

A részvétel a végén alig maradt el a négy évvel ezelőttitől:

ám míg 2018-hoz képest a Fidesz listájára adott magyarországi szavazatok száma több mint 100 ezerrel nőtt, az együtt induló ellenzék a kétharmadát se szedte össze annak a voksmennyiségnek, mint amennyit négy éve a külön-külön indult ellenzéki pártok összesen.

(Fidesz-KDNP, 2018: 2,61 millió itthoni szavazat, 2022: 2,74 millió. Ellenzéki pártok összesen 2018: 2,9 millió magyarországi szavazat, közös ellenzéki lista 2022: 1,8 millió.)

Ennek egyik oka a Jobbik változása és az emiatti szakadása. Az elmúlt négy év egyik nagy kérdése volt, hogy a 2018-as 1 milliós jobbikos bázissal mi történik. Nos, vasárnap óta tisztább a kép: a jelenlegi számok alapján az akkori szavazóinak csaknem harmada az eredeti Jobbik szélsőjobbos irányát vivő Mi Hazánkhoz vándorolt, amivel a párt be is került az Országházba. Nagyjából ennyien (vagy kevesebben) maradhattak a Jakab Péter-féle immár vállalható, de támogatottságában megcsappant Jobbiknál. A volt egymilliós tábor további bő harmadáról változatlanul nem sokat tudunk, de nem csekély hányaduk nagy valószínűséggel a Fidesznél landolt. Annak a következménye, hogy négy éve a legnagyobb nem fideszes szavazóréteg egy a szélsőjobbos stichtől akkor még nem megszabadult és inkább elutasított párt mögött sorakozott föl, jól látható a 2020-as végeredményben is. Mindehhez vegyük hozzá azt a trendet, amire a 2014-es választás után is felhívtuk a figyelmet, és ami érdemben azóta sem változott: a Fidesz és az akkori Jobbik együttesen a leadott szavazatok 64,4 százalékát szerezte meg (több mint 3 millió fő), ami már akkor mindennél jobban mutatta a baloldali (és liberális) pártok itthoni térvesztését. Mi több, a jobboldali dominancia megszerzése után a Fidesz a 2010 utáni rezsicsökkentéssel vagy az elmúlt hónapok pénzesőjével (amely a 13. havi nyugdíjjal, a nyugdíjprémiummal és az adóvisszatérítéssel a választásokon mindig aktív rétegeket célozta meg) immár a magyarországi értelemben vett "baloldali politizálásban" (azaz a bőséges központi osztogatásban) is verhetetlen. 

2014-ben és 2018-ban elmondható volt, hogy a Fidesz csakis a saját képére formált választási szabályok és újrarajzolt körzethatárok miatt szerezhetett kétharmados parlamenti többséget, miközben az érvényes hazai voksok felét sem kapták meg. A részrehajló szabályozás, az állampárttá vált Fidesz nyilvánosságbeli brutális túlsúlya és korlátlan financiális lehetőségei változatlanok – nem mellesleg mindez eleve tisztességtelenné és legfeljebb részben szabaddá teszi a választást –, ám 2022-re ennek már következménye az is, hogy a Fidesz-KDNP-re országosan többen szavaztak, mint a többi pártra összesen.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.