magyarnarancs.hu: A Szikra Mozgalom jelöltjeként indult Budapest 6-os számú országgyűlési egyéni választókerületében. Mivel tudta legyőzni Sára Botondot?
Jámbor András: Úgy számoltuk, hogy körülbelül 23 ezer szavazónk van a kerületben, a Fidesznek pedig 21 ezer. Mindkettőnknek jól sikerült a mozgósítás. Mondhatnám, hogy valami nagyon különleges dolgot csináltunk, de valójában nem történt más, mint elvégeztük az alapvető házi feladatunkat. Megvoltak azok a helyi problémákkal kapcsolatos kérdések, amelyekre választ tudtunk adni.
magyarnarancs.hu: Mint például?
JA: A hajléktalanság ügyében elmondtuk, hogy a jelenlegi rendszer gyakorlatilag senkinek sem jó, sem a hajléktalanoknak, sem pedig a helyi lakosoknak. Azt gondolom, hogy Budapesten jobban elosztott és kisebb létszámú, jobb szociális munkával rendelkező hajléktalanellátók kellenek. Ezalatt azt értem, hogy olyan munka folyik ezekben az intézményekben, ami valódi esélyt teremt az embereknek a társadalmi előrelépésre. De ugyanennyire fontos téma a választókerületben a bérlakások kérdése. Nem volt olyan hét, hogy ne jött volna oda hozzám a kampány során valaki azzal, hogy hoz nekem 60-70 szavazatot, ha adok neki egy bérlakást. Én lennék a legboldogabb, ha osztogathatnám a rászorulóknak a bérlakásokat, de sajnos nem ez a helyzet. Emellett azt is fontosnak tartom, hogy mi tényleg letalpaltuk a választókerületet, 35 ezer kilincsre akasztható szórólapunk volt, amit olyan lakásoknál hagytunk ott, ahol nem voltak otthon, két héttel a kampány vége előtt fogyott el.
magyarnarancs.hu: A hajléktalanság és a lakhatási problémák mellett mi volt még az az ügy, amiről azt látta, hogy igazán foglalkoztatja a józsefvárosi, illetve ferencvárosi választópolgárokat?
JA: Az, hogy nincsen elég pénzük a hónap végén és nem érzik magukat biztonságban a lakókörnyezetükben.
magyarnarancs.hu: Mit gondol, a saját programjából mi az, amit a legnagyobb eséllyel meg lehet valósítani, vagy legalábbis lépéseket tenni a megvalósítás felé?
JA: Az ellenzéki politizálásnak van egy érdekes története az elmúlt 12 évben, amit nagyon szeretnék túlhaladni. Azt az utat járnám politikusként, ami a Diákvárossal kapcsolatban történt: először írtunk egy petíciót, majd tüntettünk, aztán népszavazást kezdeményeztünk, összegyűjtöttük az aláírást, most pedig jön is a népszavazás. Ez az ügy jól mutatja, hogyan nem szabad elengedni témákat, minden programpontomat hasonló módon szeretném képviselni és végigvinni.
Természetesen nem vagyok naiv, egy kétharmados Fidesz parlamenti többséggel szemben nagyon nehéz bármit is elérni, és végső soron a kormánypárt semmit sem fog megszavazni – csak azért mert ellenzéki felvetés – még akkor sem, ha alapvetően egyetért az adott javaslattal. Sára Botond például a kampányában ugyanazt mondta a hajléktalanságról, mint én, ettől függetlenül egy centit sem fog előrelépni a hajléktalanellátás ügye. A fővárosra fognak mindent kenni, mondván Karácsony Gergely nem csinál semmit ezzel kapcsolatban. Pedig ahoz, hogy ez a kérdés érdemben változzon törvénymodósításra, és a törvények által szabályozott normativák elosztásának újragondolására van szükség.
Ami a parlamenti munkát illeti, én nemcsak felveszem a mandátumomat, de dolgozni is fogok a parlamentben – egyes ellenzéki javaslatokkal ellentétben.
Ennek a parlamenti munkának lesz az egyik fontos része az, hogy megpróbálom a programomban szereplő ügyeket elvinni addig, amíg nem lesz annyira kényelmetlen a Fidesznek az, hogy elhallgatják, hogy muszáj legyen ezekről nekik is beszélniük.
magyarnarancs.hu: Mi a véleménye arról, hogy az ellenzéki politikusok egy része azt tervezi, ellenállásképpen nem fognak parlamenti munkát végezni?
JA: Szerintem a választók elvárják, hogy az általuk megválasztott képviselő a parlamentben igenis foglalkozzon a helyi ügyekkel – én ezt fogom tenni. A képviselői fizetésemnek egy jó részét – több, mint harminc százalékát - pedig vissza fogom pörgetni olyan politikai projektekbe, amelyekről azt gondolom, hogy az ellenzékiségnek és az országnak is hasznára válnak. Ezzel kapcsolatban sajtótermékekre, illetve lakhatással, oktatással foglalkozó szervezetek támogatására kell gondolni. De nyilván a képviselői munka fontosabb részét nem a parlamentben fogom végezni, ahogy a politikai munkámat eddig se ott végeztem.
Ami a parlamenti munka mellőzését illeti, értem, hogy ez egyfajta stratégia, de hiányolom Hadházy Ákostól, hogy elmondja, mire jó, ha nem ülnek be az Országgyűlés alakuló ülésére. Oké, nincs ott az ellenzék három órán át, de mi lesz másnap? Nem látom, hogy a bojkottból hogyan lesz erőforrás, mi a stratégiai cél, hogyan épülnek e köré közösségek.
Engem ezzel szemben az érdekel, hogyan lehetne megoldani , hogy a választókerületemben lévő többezer nyugdíjas, akinek 100 ezer forint alatt van a nyugdíja, ne haljon éhen.
magyarnarancs.hu: Hogyan látja az ellenzéki együttműködés esélyeit az elkövetkezendő négy évben?
JA: Azt gondolom, hogy annál, ami az elmúlt fél évben működött, sokkal erősebben össze kell kapcsolódnia ennek a hatpárti szövetségnek. Sokkal erősebben kell egymás erőforrásait használniuk a közös cél érdekében. Azonban a politikai logika nem azt diktálja, hogy ez történjen, hanem azt, hogy egy ilyen vereség után mindenki a saját sebeit nyalogatja és egyedül találják ki, hogy milyen úton mennek tovább.
Az a kérdés, hogy ebben a rendszerben van-e olyan politikának esélye, ami a valóságban meg tudja mérettetni magát ideológiai, szakpolitikai elképzelések alapján. Erre az a válaszom, hogy nincs. A 2019-es EP-választásokon is az derült ki, hogy az emberek nem ideológiákra voksoltak, hanem az újra és az esélyesekre.
magyarnarancs.hu: Tehát azt mondja, hogy az az ellenzéki párt, amelyik a legerősebbnek mutatja magát, ahhoz fognak húzni a szavazók?
JA: Ennél azért több változóról van szó, én csak azt mondom, hogy nem értékalapon fognak dönteni az emberek.
magyarnarancs.hu: Mit tapasztal, jelenleg milyen mentális állapotban vannak az ellenzéki pártvezetők?
JA: Azt látom, hogy eléggé megviseli őket, persze nem akarom mengetni a politikustársaimat, az is a dolguk, hogy egy ilyen vereség megviselje őket, azonban hiányolom, hogy tettekben nem jelenik meg egyfajta felelősségvállalás.
magyarnarancs.hu: Ez mit jelent, hogy le kellene mondaniuk?
JA: Nem tisztem nekem megítélni ezt, de igen, szükség lenne pozícióbeli konzekvenciákat levonni.
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
