Jámbor András: „Nemcsak felveszem a mandátumomat, de dolgozni is fogok a parlamentben”

A Szikra Mozgalom jelöltjeként megválasztott országgyűlési képviselő szerint igenis van értelme a parlamenti munkának. Jámbor Andrást többek között arról kérdeztük, hogy mit kezd majd a mandátumával, illetve arról, hogyan működhet tovább az ellenzéki összefogás.

magyarnarancs.hu: A Szikra Mozgalom jelöltjeként indult Budapest 6-os számú országgyűlési egyéni választókerületében. Mivel tudta legyőzni Sára Botondot?

Jámbor András: Úgy számoltuk, hogy körülbelül 23 ezer szavazónk van a kerületben, a Fidesznek pedig 21 ezer. Mindkettőnknek jól sikerült a mozgósítás. Mondhatnám, hogy valami nagyon különleges dolgot csináltunk, de valójában nem történt más, mint elvégeztük az alapvető házi feladatunkat. Megvoltak azok a helyi problémákkal kapcsolatos kérdések, amelyekre választ tudtunk adni.

magyarnarancs.hu: Mint például?

JA: A hajléktalanság ügyében elmondtuk, hogy a jelenlegi rendszer gyakorlatilag senkinek sem jó, sem a hajléktalanoknak, sem pedig a helyi lakosoknak. Azt gondolom, hogy Budapesten jobban elosztott és kisebb létszámú, jobb szociális munkával rendelkező hajléktalanellátók kellenek. Ezalatt azt értem, hogy olyan munka folyik ezekben az intézményekben, ami valódi esélyt teremt az embereknek a társadalmi előrelépésre. De ugyanennyire fontos téma a választókerületben a bérlakások kérdése. Nem volt olyan hét, hogy ne jött volna oda hozzám a kampány során valaki azzal, hogy hoz nekem 60-70 szavazatot, ha adok neki egy bérlakást. Én lennék a legboldogabb, ha osztogathatnám a rászorulóknak a bérlakásokat, de sajnos nem ez a helyzet. Emellett azt is fontosnak tartom, hogy mi tényleg letalpaltuk a választókerületet, 35 ezer kilincsre akasztható szórólapunk volt, amit olyan lakásoknál hagytunk ott, ahol nem voltak otthon, két héttel a kampány vége előtt fogyott el.

magyarnarancs.hu: A hajléktalanság és a lakhatási problémák mellett mi volt még az az ügy, amiről azt látta, hogy igazán foglalkoztatja a józsefvárosi, illetve ferencvárosi választópolgárokat?

JA: Az, hogy nincsen elég pénzük a hónap végén és nem érzik magukat biztonságban a lakókörnyezetükben.

 
Jámbor András
Fotó: Németh Dániel

magyarnarancs.hu: Mit gondol, a saját programjából mi az, amit a legnagyobb eséllyel meg lehet valósítani, vagy legalábbis lépéseket tenni a megvalósítás felé?

JA: Az ellenzéki politizálásnak van egy érdekes története az elmúlt 12 évben, amit nagyon szeretnék túlhaladni. Azt az utat járnám politikusként, ami a Diákvárossal kapcsolatban történt: először írtunk egy petíciót, majd tüntettünk, aztán népszavazást kezdeményeztünk, összegyűjtöttük az aláírást, most pedig jön is a népszavazás. Ez az ügy jól mutatja, hogyan nem szabad elengedni témákat, minden programpontomat hasonló módon szeretném képviselni és végigvinni.

Természetesen nem vagyok naiv, egy kétharmados Fidesz parlamenti többséggel szemben nagyon nehéz bármit is elérni, és végső soron a kormánypárt semmit sem fog megszavazni – csak azért mert ellenzéki felvetés – még akkor sem, ha alapvetően egyetért az adott javaslattal. Sára Botond például a kampányában ugyanazt mondta a hajléktalanságról, mint én, ettől függetlenül egy centit sem fog előrelépni a hajléktalanellátás ügye. A fővárosra fognak mindent kenni, mondván Karácsony Gergely nem csinál semmit ezzel kapcsolatban. Pedig ahoz, hogy ez a kérdés érdemben változzon törvénymodósításra, és a törvények által szabályozott normativák elosztásának újragondolására van szükség.

Ami a parlamenti munkát illeti, én nemcsak felveszem a mandátumomat, de dolgozni is fogok a parlamentben – egyes ellenzéki javaslatokkal ellentétben.

Ennek a parlamenti munkának lesz az egyik fontos része az, hogy megpróbálom a programomban szereplő ügyeket elvinni addig, amíg nem lesz annyira kényelmetlen a Fidesznek az, hogy elhallgatják, hogy muszáj legyen ezekről nekik is beszélniük.

magyarnarancs.hu: Mi a véleménye arról, hogy az ellenzéki politikusok egy része azt tervezi, ellenállásképpen nem fognak parlamenti munkát végezni?

JA: Szerintem a választók elvárják, hogy az általuk megválasztott képviselő a parlamentben igenis foglalkozzon a helyi ügyekkel – én ezt fogom tenni. A képviselői fizetésemnek egy jó részét – több, mint harminc százalékát - pedig vissza fogom pörgetni olyan politikai projektekbe, amelyekről azt gondolom, hogy az ellenzékiségnek és az országnak is hasznára válnak. Ezzel kapcsolatban sajtótermékekre, illetve lakhatással, oktatással foglalkozó szervezetek támogatására kell gondolni. De nyilván a képviselői munka fontosabb részét nem a parlamentben fogom végezni, ahogy a politikai munkámat eddig se ott végeztem.

Ami a parlamenti munka mellőzését illeti, értem, hogy ez egyfajta stratégia, de hiányolom Hadházy Ákostól, hogy elmondja, mire jó, ha nem ülnek be az Országgyűlés alakuló ülésére. Oké, nincs ott az ellenzék három órán át, de mi lesz másnap? Nem látom, hogy a bojkottból hogyan lesz erőforrás, mi a stratégiai cél, hogyan épülnek e köré közösségek.

Engem ezzel szemben az érdekel, hogyan lehetne megoldani , hogy a választókerületemben lévő többezer nyugdíjas, akinek 100 ezer forint alatt van a nyugdíja, ne haljon éhen.

magyarnarancs.hu: Hogyan látja az ellenzéki együttműködés esélyeit az elkövetkezendő négy évben?

JA: Azt gondolom, hogy annál, ami az elmúlt fél évben működött, sokkal erősebben össze kell kapcsolódnia ennek a hatpárti szövetségnek. Sokkal erősebben kell egymás erőforrásait használniuk a közös cél érdekében. Azonban a politikai logika nem azt diktálja, hogy ez történjen, hanem azt, hogy egy ilyen vereség után mindenki a saját sebeit nyalogatja és egyedül találják ki, hogy milyen úton mennek tovább.

Az a kérdés, hogy ebben a rendszerben van-e olyan politikának esélye, ami a valóságban meg tudja mérettetni magát ideológiai, szakpolitikai elképzelések alapján. Erre az a válaszom, hogy nincs. A 2019-es EP-választásokon is az derült ki, hogy az emberek nem ideológiákra voksoltak, hanem az újra és az esélyesekre.

magyarnarancs.hu: Tehát azt mondja, hogy az az ellenzéki párt, amelyik a legerősebbnek mutatja magát, ahhoz fognak húzni a szavazók?

JA: Ennél azért több változóról van szó, én csak azt mondom, hogy nem értékalapon fognak dönteni az emberek.

magyarnarancs.hu: Mit tapasztal, jelenleg milyen mentális állapotban vannak az ellenzéki pártvezetők?

JA: Azt látom, hogy eléggé megviseli őket, persze nem akarom mengetni a politikustársaimat, az is a dolguk, hogy egy ilyen vereség megviselje őket, azonban hiányolom, hogy tettekben nem jelenik meg egyfajta felelősségvállalás.

magyarnarancs.hu: Ez mit jelent, hogy le kellene mondaniuk?

JA: Nem tisztem nekem megítélni ezt, de igen, szükség lenne pozícióbeli konzekvenciákat levonni.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

 

 

Neked ajánljuk

Leginkább a foci

  • Toroczkay András

Apanovellák, de nem csak azok, felnövéstörténetek, kisvárosi elbeszélések, Budapest- és énelbeszélések is egyben. Az író magáról beszél, nem is kendőzi. Már a címből rögtön beugrik egy másik óriás: Lóci. Itt azonban a fiú emeli fel az apját, s állít emléket neki.

Stockholm-szindróma

Szentgyörgyi Bálint sorozatát nagyjából kétféle diskurzus övezi. Az egyik a sorozat nyilvánvaló történelmi torzításait és pontatlanságait rója fel. Itt elsősorban Hodosán Róza szociológus és Rainer M. János történész kritikái­ra gondolunk, akik az 1980-as évek ellenzéki mozgalmainak tagjaiként jogosan érezhetik, hogy saját és bajtársaik munkálkodását az alkotók nem adták vissza elég hűen. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk, hogy A besúgó vállaltan fikció, nem pedig dokumentumfilm.

Delfin

Van a filmben két csónakázás. Az egyik a bajai Sugovicán, az egykor kedvelt, de most néptelennek mutatkozó horgászhelyen. A gyermekkora helyszíneire visszalátogatván ismét kisvárosi lánnyá változó világhírű úszófenomén a nagypapával, ladikon haladva újra felfedezi a Duna-mellékág békességét. Máskor meg az óceánon hasít bérelt jetboaton, bálnát akar nézni – hullámokból felszökkenő delfineket lát is.

Szerelem határok nélkül

  • Nagy István

Nem lehet könnyű úgy gitározni egy zenekarban, hogy az elődöd árnyékában játszol, és folyamatosan ott van benned a félsz, hogy ha a régi srác majd egyszer vissza akar jönni, téged azonnal lapátra tesznek. Ez történt Josh Klinghofferrel, aki 2009-ben csatlakozott a Red Hot Chili Peppershez, és kereken tíz évig volt az együttes gitárosa. 

Biztonsági játék

Az utóbbi két évtizedben kevés olyan emlékezetes betoppanás volt a könnyűzene világába, mint a kanadai Arcade Fire 2004-es debütáló nagylemeze. A tragédiák árnyékában fogant Funeral katartikus sodrása és hiperérzékenysége pillanatok alatt hírnevet és rajongókat szerzett a zenekarnak, még olyan hírességeket is, mint David Bowie vagy David Byrne. A debütáló album pillanatok alatt vált hivatkozási ponttá, ami alighanem a szedett-vedett megjelenésű zenekart lepte meg a leginkább.

Miért hiányzik?

  • Csabai Máté

Nem lehet erről a kiadványról szokványos kritikát írni. Nem csupán Kocsis Zoltán ikonikus, de azért a színpad széléről olykor kibeszélt személye miatt, hanem azért, mert a huszonhat lemezen csupa olyan mű és életmű szerepel, amelyek játékmódjáról, megítéléséről interjúkban, szemináriumokon sokat megosztott a zongoraművész.

Minden színész csiga

„Tragédiának nézed? Nézd legott / Komé­diá­nak, s múlattatni fog” – idézi Katona László Az ember tragédiáját az előadás végén, amelynek alcíme is van: Etűdök színházi világunk állapotjáról. A Nézőművészeti Kft. egy rendkívül szórakoztató, elsőrangú kabarét csinált a színészek mindennemű kiszolgáltatottságáról és az abuzív rendezőkről.

Rejtvényfejtés

Legendás hely volt a Bartók 32 Galéria a kilencvenes években, magyar és külföldi kortárs kiállításokkal. Csak egy „probléma” volt vele (akárcsak a Liget Galériával), hogy a fenntartója és tulajdonosa az önkormányzat volt. A majdnem 100 négyzetméter alapterületű helyszín, s a modern művek ottani bemutatásának ellehetetlenítését az első Orbán-kormány művészetpolitikájának „köszönhetjük”, bár kétségtelen, hogy a múltba révedő magyarosch műalkotás fogalmát addigra jól beleültették az embe­rek fejébe.

Minden változatlan

  • Balogh Magdolna

A fejlődés- vagy karrierregényként induló mű egy drezdai antikvárius, Norbert Paulini alakját állítja a középpontba: a szerző „a szellem emberének” akar emléket állítani. Paulini a hetvenes–nyolcvanas években különleges hírnévnek örvendő boltot működtetett, amelyben egy kis szellemi kör is otthonra talált, s az elbeszélő is a törzsközönségéhez tartozott.

A zöld-fehér polip

Megalakul az ötödik Orbán-kormány, és itt most azt kéne találgatnunk, hogy Kásler távozása, Csák bevonása, Lázár és Navracsics visszatérése, meg néhány minisztérium szétszedése, átalakítása mi mindenre utalhat, s mindebből milyen új politikai irányra számíthatunk – de tizenkét év orbánizmus után nem hinnénk, hogy mindennek nagy jelentősége volna. Voltaképpen még a totális eszementséget tükröző húzás, az egészségügy és – főleg – a közoktatás betolása a karhatalmi minisztérium alá sem meglepő a NER államigazgatási track recordjának ismeretében.

Orbán Viktor két beiktatása

„Az Isten kegyelméből nekünk adott megbízatás mindig túlmutat rajtunk. Azokra, akiknek a javát kell szolgálnunk, de még ennél is tovább mutat arra, akitől a feladatot végső soron kaptuk és akinek a dicsőségét szolgálhatjuk. Ez a mai nap üzenete mindannyiunknak” – mondta Balog Zoltán, a rendszer egyik sokat próbált főpapja a Kálvin téri református templomban, a Novák Katalin államfői beiktatása alkalmából rendezett ökumenikus szertartáson. Szavai üresen pattogtak a templom kövén, s talán a térre is kigurultak, hogy ott pukkanjanak szét, mint sok színes szappanbuborék.