Párját ritkító kampánya után folytatódhat Pócs János hadakozása az ellenzékkel a Jászságban

Legalább 500 fős vendégsereggel ünnepelte újabb, immár negyedik választási győzelmét Pócs János. A polgári estnek nevezett rendezvényen volt minden: étel, ital, Kis Grófo. A rendezvényre - láthatóan - nem sajnálták a pénzt, ahogy a kampányba is beletolták azt, amit csak lehetett. A választás lecsengésével kiújulhat a küzdelem több jászsági település vezetéséért is a fideszes képviselő és az ellenzék között.

Talán még a fideszesek között is páratlannak számító kampányt vitt Pócs János. A Jászság parlamenti képviselője tényleg apait-anyait beleadott; amit be lehetett fektetni, azt bizony bele is fektette a győzelem érdekében.

Túlzásnak tűnhet, de aki szembe jött vele, az kapott is tőle valami ajándékot. Nőnapon, amikor az ajánlóívekre az aláírást gyűjtötte, virágot osztott a hölgyeknek, de több település nőnapi rendezvényén is ajándékozott cserepes virágokat. Polgárőröket, tűzoltókat, tankerületi dolgozókat köszöntött és vendégelt meg dokumentáltan. Sok esetben saját címkézésű borral, pálinkával járta a gasztronómiai fesztiválokat, többek között a Jász Kolbásztöltő Fesztivált. Decemberben mikuláscsomagot osztogatott.

 
Forrás: Pócs János Facebook

Nem lehet kifelejteni a sorból azt a közel 100 oldalas kiadványt sem, ami munkásságát mutatta be, sok-sok ajánlóval, és amit ingyen terítettek. Hozzáértők szerint a Számadás nevű kiadvány alsó hangon is legalább 3 millió forintba került, de lehet, megvolt az 5 is. Ahogyan a Facebookon írták, ezt minden jászsági postaládába bedobták.

Információink szerint a sikeres kampányt követően kampánystábjának ötven tagját kiutaztatta az ausztriai Niederöblarnba, ahol egy jászberényi vállalkozóhoz köthető panzióban kellemes napokat tölthettek el közvetlen munkatársai.

Tény, hogy Pócs Jánosnak van mit a tejbe aprítani. Képviselői javadalmazása mellett jól prosperáló dinnyészete van. Családi köréhez tartozik egy takarmánybolt, legalább egy dohánybolt és egy jól üzemelő kávézó is. Újabb bojt a kalapján egy vendégház is, de ez még állítólag túl friss ahhoz, hogy sikeresnek lehessen mondani. Nyilvánvalóan azonban sokan támogatták is őt. Elképzelhető, hogy a polgári estnek helyet adó JP Arénát is kedvező áron vagy talán ingyen kapta meg, hiszen Pócs jó kapcsolatot ápol az aréna tulajdonosának, a Jász Plasztiknak a vezetőjével, Kasza Lajossal, ahogy az lapunk már évekkel ezelőtt megírta.

Megkérdeztük a Jász Plasztikot, hogy térítésmentesen vagy térítés ellenében adták ki az arénát a képviselőnek. Ha utóbbiról van szó, akkor mennyiért? Azt is megkérdeztük, ha ellentételezésre nem tartottak igényt, akkor ez ajándékozásnak minősül-e.

Kerestük Pócs jánost is. Azt szerettük volna megtudni tőle, mennyibe került a polgári est, illetve az egész kampánya, ennek költségeit miből és ki fizette, esetleg ki támogatta.

 
Forrás: Pócs János Facebook

 
Forrás: Pócs János Facebook

 
Forrás: Pócs János Facebook

Sem a Jász Plasztiktól, sem Pócs Jánostól nem érkezett válasz.

A képviselő személye és aktivitása azért is érdemel figyelmet, mert a helyi Fidesszel együtt szeretné visszafoglalni az ellenzéki vezetésű Jászberényt. A Narancs.hu számos cikkben foglalkozott azzal, hogy a Jászság fővárosában régóta szó van a testület feloszlatásáról, de úgy tudjuk, egyelőre nincs még meg, hogy ki lenne az ideális fideszes polgármesterjelölt. Hasonlóan a begyében van Pócsnak Jánoshida is, ahol független a polgármester és nagy ellenlábasa a képviselőnek. Itt még nem tudta megbuktatni a település vezetőjét.

Jászberényben és Jánoshidán tehát még nincs szó időközi választásról, nem úgy Jászboldogházán és Jászárokszálláson. Előbbiben július 17-én, utóbbiban július 3-án lesz választás. Jászboldogházán sikert remélhet Pócs, ám Jászárokszálláson - ahol a polgármester szintén nem híve és barátja Pócsnak, a város állítólag nem is nagyon fideszes - már nem. Így ezt a területet nehéz lesz megszereznie a képviselőnek, akit, amikor a polgári esten a színpadra lépett, sztárokat megszégyenítő viharos taps és hatalmas ováció fogadott.

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk

Kutyából nem lesz unikornis

  • SzSz

„1 millió dollár nem tuti. Tudjátok mi a tuti? 1 milliárd dollár” – fűzi be Sean Parker, a simlis befektető a Facebook tejfelesszájú, egyetemista alapítóit a The Social Network – A közösségi hálóban. A Justin Timberlake játszotta pasas maga a gonosz kapitalista csábító, aki David Fincher filmje szerint főszerepet játszott abban, hogy néhány kapucnis srác nekifutásából vanity project helyett végül az egész világot meghódító gigavállalat jöjjön létre.

A legnagyobb átverés

Alighanem biztosra akart menni a Netflix, amikor jó pénzért – erről még lesz szó – megvette 2018-ban az akkor már internetszerte nagy népszerűségnek örvendő, és épp börtönbüntetését töltő álörökösnő, Anna Sorokin élettörténetének megfilmesítési jogát, és hozzá ugyancsak szép pénzért leszerződtette az Y generációs narratívák kipróbált tévés elbeszélőjét, Shonda Rhimest. Biztosra mentek, csak épp azt nem tudták eldönteni, hogy mit is akarnak ezzel az egésszel kezdeni, mit szeretnének mondani a történetről, és miért tartják egyáltalán érdekesnek a Sorokin-sztorit.

A legnagyobb tűzijáték

  • Csabai Máté

Zabszem van Tigran Hamasyan seggében. Az örmény folklór, a thrash metal, a prog rock és az ECM-stílusú ambient felé tett kirándulások után odaérkezik, ahonnan mások indulni szoktak: az amerikai jazzdalokhoz, Ella Fitzgerald, Charlie Parker és Chet Baker klasszikusai­hoz. Nem vitatom, hogy ragyogó invencióval és virtuozitással nyúl ezekhez, de izgága természetének nem tud parancsolni.

Távolról sem

  • Sándor Panka

Elgondolkodtató és megragadó látvány fogad (Erős Hanna és Zatykó Bori munkája): a színpadon hatalmas piros M betű, előtte piros szőnyeg, jobboldalt kör alakú vetítővászon, Bartha Máté videóival. A Kovács Lehel által megformált kutató, az Amerikából hazatért Gyarmati Egon bele is kezd a Magor-program kifejlesztésének hátteréről szóló ismeretterjesztő előadásába.

Elnyomás alatt nő

Naomi Wolf amerikai feminista író a Vagina című könyvében hosszan értekezik arról, hogy a vagina fölötti uralom és a nők társadalmi csoportjának elnyomása egy és ugyanaz.

Míg el nem tűnik

  • Erdei Krisztina

A 20. század alkotói gyakran keresték a fotózás valódi helyét a művészetek között. Moholy-Nagy és kortársai, az avantgárd fotográfia képviselői a festészetet utánzó fotóhasználattal szemben, a médium sajátos formanyelvének kidolgozására törekedve önálló kifejezésmódot fejlesztettek ki, amely képes a valóságot sajátos nézőpontok mentén rögzíteni.

A leégett kastély felépítése

A kötet megjelenése után publikált Párhuzamos létezésben című műhelyesszéjében Láng Orsolya úgy fogalmazott, hogy akkor zárja le a verseskötetének kéziratát, amikor úgy érzi, már nem tud többet mondani „arról a kevés dologról, ami foglalkoztat”.

Utánunk is ősök jönnek

Mint amikor locsog a tenger, nyolc-tíz mondatos, csak ritkán hosszabb szövegekből áll ez a regény. Apró képek, monológok arról, hogyan tölti el az életét az ember a neten és a valóságban, hogyan éli meg a rácsodálkozás örömét, szakadatlanul tanulva és csalódva.

Múlt, jelen, jövő

„Miről vitatkoznak a magyarok?” – teszi fel a fogós kérdést a Klubrádió nemrégiben indult műsorának, a Három az igazságnak a beharangozója. Aztán gyorsan meg is válaszolja: „Természetesen önmagukról. És természetesen csak egy igazságot ismernek arról, hogy kik is ők, mi jó nekik, és hová tartanak.

A dolgozó népé lett

A 20. századi magyar írók népes táborán belül kevés­szer fordult elő teljes egyetértés, de az 1953 óta működő szigligeti alkotóház mindenkinek bejött. Lehetetlen felsorolni, hogy az elmúlt hetven évben hányan emlékeztek meg róla meleg szívvel, és az sem volt soha vita tárgya, hogy „az íróknak” szükségük van-e egy balatoni kastélyra.