Vélemény

Az Alkotmánybíróság november 11-i határozata (III/1522/2014) egyetlen érvet sem fogadott el azok közül, amelyeket a deviza­hitelekkel kapcsolatos törvény következtében indult bírósági eljárások során maguk a bírók hoztak fel a törvénnyel szemben.

Karsai László, a Mazsihisz történész szakértője legújabb cikkének ez az alcíme: „Vitában Gerő Andrással”. Általában szeretem az érdemi vitákat.

Jövő évtől az Apple és Facebook sajátos munkavállalói támogatást nyújt dolgozóinak: 20 000 dollár erejéig fizeti az alkalmazottak petesejtfagyasztásának költségeit.

A hétfői tüntetésbe, meg az azt megelőzőkbe az Orbán-rezsim valamiféle politikai al­ternatíváját belemagyarázni értelmetlen és ezért fölösleges vállalkozásnak tűnik.

Vasárnap közleményt adott ki a Miniszterelnöki Sajtóiroda, mely szerint etikátlanul, diplomáciailag és sajtószakmailag elfogadhatatlanul járt el Orbán Viktorral szemben a német Die Welt című lap.

Nyugat-gyűlölete dacára a közel-keleti emberek java része tudja: a Nyugattal szemben sem Moszkva, sem Peking nem adhat számukra oltalmat. Ara-Kovács Attila írása.

Az amerikai Francis Fukuyama a kortárs politikatudomány meghatározó alakja, aki Magyarországot is jól ismeri.

Gerő András úgy véli, hogy a januári Mazsihisz-sajtótájékoztatón használt hangnemem miatt kizártam magam a párbeszédből, ezért a maga részéről a vitát lezárta.

Népmesei feladat elé állította a kormányt a devizahitelek forintosítása: a „hoztam is ajándékot, meg nem is” trükkjét alkalmazva úgy kell kedveznie az adósoknak, hogy jól is járjanak, de azért ne járjanak jobban, mint a forinthitelesek, és – a Kúria jogegységi határozatához híven – maguk viseljék az árfolyamkockázat terhét.

Utána vagyunk a nagy külügyminisztériumi tisztogatásnak, és előtte egy majdnem ugyanekkorának.

A megismételt ózdi polgármester-választás legelőször is a választási csalás korlátait mutatta meg két felvonásban.

György Péter és Köves Slomó vitája, a magyar zsidók asszimilációjának menetéről, következményeiről és tanulságairól szólva valójában arról folyik, hogy ma, Magyarországon milyen legyen a „zsidó politika”, azaz mit mondjanak, kinek az oldalán álljanak azok, akik zsidóként szólalnak meg a magyar politikában.

Elzúgtak tüntetéseink. Volt egy erős hete a magyar közlétnek; inkább vicces, mint szomorú, hogy éppen akkorra esett 2014-ben is, mint 1956-ban: kábé október 23-tól 31-ig. Az esetre, jó, akkor esetegyüttesre már most, tényleg egy-két nap múltával úgy emlékezünk, mint „az internetadó elleni tüntetésekre”.