Vélemény

Váradi Balázs: Csak semmi politika!

Az igennel vagy nemmel megválaszolhatóra formált kérdést a szavazók egyszerű többségével eldöntő titkos népszavazás a közvetlen tömegdemokrácia működésének legtisztább formája. Ha az a résztvevők közösségére vonatkozóan katasztrofálisan rossz eredményt képes produkálni, mint írja és mondja most szinte minden tollat fogó kéz és beszélő fej a britek kilépéséről, akkor lehet, hogy magával a szavazás intézményével van a baj?

Cseresnyési László: Nyelv és neurózis

Jorge Luis Borges John Wilkins analitikus nyelvéről írt esszéjében utalt a Jóravaló ismeretek égi gyűjteménye c. kínai enciklopédiára, amely szerint az állatok az alábbi osztályokba sorolhatók: (1) a császár állatai, (2) a bebalzsamozottak, (3) az idomítottak, (4) a malacok, (5) a szirének, (6) a mesebeliek, (7) a kóbor kutyák, (8) olyanok, amelyek ezen osztályozásban nem szerepelnek, (9) az őrülten remegők, (10) a megszámlálhatatlanok, (11) a legfinomabb teveszőr ecsettel festettek, (12) a másfajták, (13) az olyanok, amelyek az imént törtek össze egy vázát, és végül (14) az olyanok, amelyek távolról légynek látszanak.

Az árvák könnye

Nagyot ment idén Tusványos, az kétségtelen. Kezdődött Rogán Cecília szakértői fellépésével, amit aztán a miniszterelnöki magánszám homályosított el, de Orbán Viktor sem örülhetett sokáig a heves trumpolással kivívott közfigyelemnek, mert jött a Quimby és vitt mindent. Mindezek árnyékában viszonylag szerényen húzódott meg a Lehet Más a Politika párt arculatváltásának valamiért éppen ugyancsak a tusnádfürdői táborozásra időzített társelnök asszonyi bejelentése.

Lehetek a barátotok?

„…a kinyílt lehetőségek közül mégiscsak ő volna a jobb Magyarország és Európa számára” – mondta ezt Donald Trump lehetséges elnökségéről a hétvégén Orbán Viktor Erdélyben.

Három érv – és a korlátaik

Az elmúlt hetek vitái alapján úgy látom, a bojkott – vagy az érvénytelen szavazat leadása – mellett alapvetően három érv hozható fel.
  • Ádám Zoltán
  • 2016. augusztus 25.

A szakadék

Az Európai Unió és Törökország között a menekültválság ügyében márciusban félig-meddig tető alá hozott megállapodás lényege a következő. Törökország lezárja nyugati tengeri határait, azaz elvágja az elsősorban Szíriából, aztán Afganisztánból és Ázsia még távolabbi vidékeiről Európába tartó vándorok útját az Európai Unió országai felé. A török kormány legalább hallgatólagos kötelezettséget vállal arra is, hogy a területén tartózkodó menekülteknek valamiféle megélhetést biztosít; nem hagyja éhen halni őket.