Vélemény

A megaellenzéki össztüntetésen majd mindenki túllépte az időkeretét. Fölöslegesen, mert senki nem mondott semmit.

Sorsok Háza lesz a neve a holokauszt gyermek áldozatainak emlékét őrző intézménynek. Az új múzeum a régi józsefvárosi pályaudvaron, 2014 tavaszán nyílik majd meg, amint arról a parlamentben Lázár János egy nemzetközi sajtótájékoztatón beszámolt. A név nyilvánvaló utalás Kertész Imre regényére, és talán a fenti mondatra is.

A parlamenti kétharmad megválasztotta az új ombudsmant, aki szeptember végén veszi át a hivatalt elődjétől, Szabó Mátétól. E pozíció a mai magyar közjogi rendszerben azért különösen fontos, mert az állampolgárok már nem fordulhatnak közvetlenül az Alkotmánybírósághoz (AB) - a szűrő az állampolgári jogok biztosa lett. Nála kell jelezni, ha alkotmányos aggályaink támadnak, és ő dönti el, továbbítja-e indítványunkat az AB-hoz, vagy sem.

Értékes vita folyik a gyűlöletbeszéd tilalmáról a Narancs hasábjain. Az eddig megjelent cikkek jobbára a kérdés alapjogi vonatkozásait boncolgatták: a magam részéről újabb árnyalatot ebbe nem kívánok vinni.

A kormány kirabolja a művészeket – harsogja a sajtó már két hete, de a helyzet sokkal bonyolultabb. Az érdekesebb részeit megpróbálom elmagyarázni – és igen, most inkább a kormánnyal értek egyet, nem a tiltakozó művészekkel.

Gyurcsány Ferenc azt állítja, hogy miniszterelnöksége idején Széles „elkérte” tőle az MTV2 frekvenciáját. A békemenet kezdeményezője szerint Gyurcsány hazudik. Akkori szerkesztőségi cikkünkkel idézzük fel az ügy lélektani hátterét, valamint az Echo Tv és az új Magyar Hírlap dicsőséges indulását.

A szociális segélyezés hazai rendszerén bizonyosan van mit javítani - erre utalnak a riasztó és romló szegénységi mutatók, a rendszer diszfunkcióinak leltárai és sűrű foltozgatása. Gébert Judit és Tőzsér János (lásd: Ami jár, az jár, Magyar Narancs, 2013. június 6.) a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését kínálja megoldásnak. (Szeptember 16-ától pedig egyenesen Nemzetközi hét az alapjövedelemért címmel Európa-szerte rendezvénysorozatot terveznek a hívek.)

A nagykövetné finom, de szerény értelmű frankofón úriasszony volt, magyarórákat adtam neki diákként a hetvenes években.

Hát nem öröm nézni, amikor két ilyen nagy vad a legnagyobb egyetértés hangján lapogatja egymás és Michel Platini vállát? De igen, a labdarúgás zöld gyepén szent a béke a miniszterelnök és a pénzember között: rendezzen Magyarország sürgősen foci-Eb-t, de legalább egy árva kis meccset adjanak neki az európai labdarúgás urai, mert olyan stadionunk lesz ám, hogy csodájára jár a világ!

A bankok erkölcsi kötelessége (ah, ismét a morál!) változtatni úgy a devizahitel-szerződéseken, hogy azok az ügyfelek javára módosuljanak.

Ángyán József az, aki észrevette: Orbán nem a Horthy-korszakot, hanem a feudalizmust, a nagybirtokrendszert akarja visszaállítani.

Most még csak a szobrát avatta fel Orbán Viktor, de gr. Bethlen István hamarosan ikonná válhat egy olyan rezsimben, amely a múltról csak allegóriákban és hasonlatokban bír beszélni.

Nemrégiben két makrogazdasági prezentációhoz jutottam hozzá: az egyiket egy nemzetközi pénzügyi szervezet tisztségviselője, a másikat a magyar közszféra egyik vezetője adta elő. Az ország gazdasági helyzetéről és kilátásairól mindketten negatívan vélekedtek.

Az Orbán-kormány komoly dilemma elé állította az Európai Unió intézményeit. Kiderült ugyanis, hogy az EU-nak nincs megfelelő eszköze arra, hogy betartassa tagállamaival a közösség alapértékeit. Most keresi - de az augusztus 28-ai európai bizottsági ülés után úgy tűnik, soká fogja megtalálni, ha egyáltalán.