Vélemény

Elmegy a főnök (néha) Brüsszelbe, megígéri, hogy minden jó lesz, módosítják, amit módosítani kell, a brüsszeliek azt mondják, remek, sok sikert, ha lesz módosítás, lesz pénz. A főnök ezután hazajön, az első dolga, hogy a másnapi nagygyűlésen (országértékelőn, rádióinterjúban, kenyérszegésen, anyahajó-avatáson, sat.) belerúg a tegnapi tárgyalópartnereibe, majd nem módosít, vagy úgy módosít, hogy nem módosít, vagy módosít, de nem azt és nem úgy.

A Magyar Narancs rendkívül fontosnak tartja, hogy a kétharmados többség zökkenőmentesen, és bizonyos, hazánk irányában nem feltétlenül jóindulatú nemzetközi körök zavarkeltésétől nem gátolva tudja elvégezni azt az országmentő munkát, amit a nemzet elsöprő többséggel reá bízott a közelmúltban.

Koltay András, a Médiatanács tagja cikkében több esetben is olyasmit ró fel a jelenkori magyar médiaszabályozást bírálóknak, ami nem állja meg a helyét.

"Gondolatainak és véleményének szabad kinyilvánítása az ember egyik legbecsesebb joga. Így tehát minden polgár szabadon nyilatkozhat szóban, írásban, nyomtatásban; de a törvényben megállapított minden esetben felelős azért, ha visszaél a szabadsággal." Az 1789-ben született Ember és Polgár Jogainak Nyilatkozata a véleményszabadság mindmáig érvényes, talán legkifejezőbb megfogalmazása.

A gyűlölet... az erőszak érzelmi előkészítése. (30/1992. [V. 26.] AB-határozat) Mint talán közismert, 2012. április 3-án Baráth Zsolt képviselő (Jobbik) rövid felszólalásban emlékezett meg a magyar Országgyűlésben Solymosi Eszter halálának évfordulójáról.

Nem szeretünk adót fizetni. Ki szeret? Ezer helye is van annak a pénznek. Fizessenek a gazdagok, akiknek nem hiányzik annyira! Azok úgyis aránytalanul kevéssel járulnak hozzá a közös költségekhez.

Éledezik az európai baloldal: a francia elnökválasztást a szocialista jelölt nyerte (bár pártja tényleges erejéről csak júniusban, a nemzetgyűlési választások után kapunk teljes képet), szocialista- zöld koalíció győzött az észak-rajna-vesztfáliai tartományi választásokon, nehéz helyzetbe hozva a 2013-as parlamenti választásokra készülő német jobboldalt.

Legát Tibor bűnügyi cikksorozata kapcsán nekem is felidéződött egy rég volt bűnügy bírósági tárgyalása. Az ok az, hogy a középpontban szintén a Magyarországon ideiglenesen itt állomásozó szovjet katonák álltak, jobban mondva kellett volna állniuk. A történet lényege az volt, hogy a szovjet tisztek kisebb-nagyobb bajaikkal egy budapesti kórházba voltak bejáratosak. Ott a szemészeten szemüveget szerettek volna maguknak felíratni, persze "SZTK"-ra.

Már ti is? Már nálatok is? Egy kérdésben, valamint egy válaszban: Horthy, mint aki megmentette a budapesti zsidóságot! Kétszer is visszaköszön ez a mém az interjúban. A magyar nyelv nagyon gazdag szinonimákban, tehát ha valaki pontosan szeretne megfogalmazni egy esemény bekövetkezte által beálló állapotot, akkor arra a lehetőségek gazdag tárháza áll rendelkezésre.

Az elmúlt héten újabb abortuszvita robbant ki hazánkban, ezúttal az abortusztabletta engedélyezése örvén.

Áder János, Magyarország államfője május 24-én, csütörtökön megtisztelte jelenlétével a 31. Úszó Európa Bajnokságot, érmeket adott át, majd elbeszélgetett a sportolókkal, a vezetőkkel és rajtkövekkel. Végül így összegezte tapasztalatait: "Ez a válogatott a szövetségi kapitánnyal együtt egy nagy család."

Pár csóka, mindegyik a magyar kormányzat ilyen-olyan megbízásából, vagy valamely hivatalának vagy médiumának képviselőjeként, Erdély-szerte fel-alá rohangál különféle urnákkal vagy egyéb tartóedényekkel, amelyekben vagy van valami, vagy nincs.

Bezárt cigánytelepi iskolában indított újra osztályt a Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegye Nyíregyházán. Az iskolát öt éve bezárták, hogy ne szegregáltan képezzék a roma diákokat, ezért most egy civil szervezet perel az újraindítás miatt. A Nyíregyházi Törvényszéken a pénteki tárgyalási napon a bíró ideiglenes intézkedésként megtilthatta volna új osztály indítását. Nem tette. Viszont kiderült, hogy az egyház miképp gondolkodik joguralomról, esélyegyenlőségről és a közfeladatok ellátásáról.

A magyar sajtószabadságért aggódók közös, ám megkérdőjelezhető feltevésre alapozva támadják a médiaszabályozást. A sajtószabadságot más alapvető joghoz képest minden körülmények között magasabb rendűnek tekintik, amit más jog védelme érdekében sem szabad korlátozni. Nincs azonban olyan európai ország vagy nemzetközi emberijogvédelmi rendszer, amelyben a szabályozás erre az előfeltevésre épülne.