A Tranzit elnevezésű, önmeghatározása szerint „közéleti évadnyitó és gondolatexpo” rendezvénysorozatot a Kommentár című folyóirat szervezi 2009 óta; az a magát konzervatívnak tartó műhely, amelynek előző mancsaftját a Fidesz túlontúl szabad szelleműnek, helyenként pedig megengedhetetlenül kritikusnak vélte, ezért aztán 2018-ban ki is dobta őket.
A zaporizzsjai atomerőműnél kiakalkult helyzet egyetlen megnyugtató megoldása az lenne, ha az oroszok kivonnák katonáikat és nehézfegyvereiket, vagyis demilitarizálnák az atomerőmű teljes területét.
Amióta a Népszava felhívta a figyelmet az Állami Számvevőszék honlapjára felkerült „elemzésre” („Pink education” jelenség Magyarországon?! – A felsőfokú végzettséggel rendelkező nők túlreprezentáltságának tényezői és gazdasági-társadalmi hatásai), azóta hárman is elküldték nekem az ezen írás címében (Karinthy által) megidézett Szabolcska Mihály egyik emlékezetes költeményét.
Miért nem kedveli a legtöbb ember a klasszikus zenét? Mi a legunalmasabb klasszikus zene? Miért van kihalófélben a klasszikus zene? Miért olyan szomorú a klasszikus zene? „Mások ezeket a kérdéseket is felteszik” – állítja barátunk, a Google akkor, ha a címben feltett mondatra keresünk rá.
Egy kormányzati szereplők nevével is fémjelzett tanulmány közölte: az időseknél kevésbé hatékony a kínai vakcina. Felidézzük, mit mondott erről korábban a kormány, hogyan verték át az embereket a Sinopharmról hazudozva.
Rá volt görcsölve erre a tűzijátékra már tavasz óta Magyarország közismerten egyszemélyes kormánya. Eleinte csak a szokásos nagyotmondás ment, hogy ez lesz Európa legnagyobbja, ekkora még sehol nem volt, nincs, nem lesz. Aztán jött az, hogy grrr, hrrr, megtartjuk.
Hétfőn értesült a nyilvánosság az ún. magyar nemzeti burzsoázia törzsfejlődésének egy újabb jelentős fejezetéről: az állam és a 4iG Nyrt. nevű magáncég közösen megveszi a harmadik legnagyobb honi telekomcéget, a brit tulajdonú Vodafone Magyarországot. Civilizált európai országban is nyilván sok kérdést vetne föl egy ilyesfajta tranzakció, a NER hazájában azonban külön is értelmezni szükséges e bejelentést.
A Gólokozó főnixének következő leszállópályája Hollóházán, erdőben és szakadó esőben.
Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztályokat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.
Az elmúlt napokban több felől hallottuk rebesgetni – és nemcsak tanároktól, szülőktől, hanem tankerületi szakelemektől is –, hogy a kormány az ősszel a koronavírus-járvány újabb hullámára hivatkozva online oktatást rendel el. Néhány nappal ezelőtt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is erről posztolt a közösségi oldalán, mi több, szerinte már „főispáni hivatalból” is érkezett ilyen értelmű szóbeli jelzés. A képviselő „teljesen életszerűnek” nevezi e lehetőséget, ámbár némi kétkedés is kiérződik soraiból.
