Tolmácsot kérünk!, Magyar Narancs, 2022. augusztus 18.
Régen fájó sebemet szaggatja tovább Teczár Szilárd cikke, szörnyű, hogy honfitársaim ennyire nem beszélnek és tájékozódnak idegen nyelven, sőt tehernek, fenyegetésnek kezelik. Nem is beszélve arról, hogy oktatási rendszerünk ennyire nem tud megbirkózni a problémával.
De talán nem is jó helyen keressük a megoldást. Nem a skandináv országok, vagy Hollandia közoktatási megoldásaira gondolok, bár az is jó lenne, csak ha erre várunk, az még soká lesz.
Személyes tapasztalatomra szeretnék hivatkozni. Legalább egy évtizeden keresztül jártam rendszeresen Románia, Szerbia, Bulgária és a kisebb balkáni országok cigánytelepein, ahol a gyerekek pont úgy laknak, járkálnak rongyokban és mezítláb az utcán, ahogy a filmekben látjuk, viszont egytől egyig tűrhetően, esetleg kiválóan beszélnek angolul, németül (mást nem tudok ellenőrizni).
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
