Biciklivel Székesfehérváron – Csak a fiatalokat nem érdekli

Veló Világ

Juhász Csaba, a székesfehérvári Bike Side kerékpárbolt értékesítő-szerelője szerint az ottani autósok és a kerékpározók békében élnek egymás mellett. A városban egyre többen ülnek biciklire, de nem a fiatalok.

magyarnarancs.hu: Fehérváron is divatba jött a biciklizés?

Juhász Csaba: Sokan és egyre többen választják, valószínűleg nagyot dobott rajta, hogy ma már teljesen kiépült az ehhez szükséges kerékpárút-hálózat. Tervezzük is az egyik ismerősömmel egy olyan videó készítését, hogy végigmegyünk a városon és bemutatjuk az ingázóknak, merre érdemes menni a belváros és az ipari parkok között. Az elmúlt években óriásit változott az autósok hozzáállása is, lassabbak, figyelmesebbek és türelmesek. Nem tudom, hogy ez minek köszönhető, mert nincsen állandó rendőri jelenlét vagy ilyesmi. Talán az lehet az oka, hogy hétvégén az autósok is felülnek a kerékpárra és elmennek a közeli Velencei-tóra, ahol szintén teljesen kiépítették a bicikliutat.

magyarnarancs.hu: Kik a vevőid?

JCS: Inkább az az érdekes, hogy kik nem. A 18-25 év közötti vásárlók abszolút hiányoznak. Lassan tíz éves kerékpáros múlttal a hátam mögött azt kell, hogy mondjam, ma már nagyon kevés fiatalt érdekel a kerékpározás. Persze vannak BMX-esek, triálosok, de például az országúti biciklizés a harminc pluszosokat jobban érdekli. Ezt elég furcsának találom.

magyarnarancs.hu: Mi lehet ennek az oka? Budapesten sok fiatal biciklizik.

JCS: Talán nem elég vonzó. Véleményem szerint, a tablet és a PS2, valamint a közösségi portálok „elviszik” azokat, akiket érdekelhetne. Sokak szerint még mindig az a szemlélet uralkodik Magyarországon, hogy a kerékpár a szegény ember közlekedési eszköze és ezért nem menő. Persze tudom, hogy Budapesten egyre népszerűbb minden korosztályban, de itt, Fehérváron szinte teljesen hiányzik a fiatal vásárlói kör. Persze az is közrejátszhat ebben, hogy az iskoláknál nem megoldott a kerékpárok őrzése. Sok panaszt hallok arról, hogy csak kint lehet letenni, onnan meg ellopják.

false

 

magyarnarancs.hu: Szerinted mivel lehetne vonzóbbá tenni Fehérváron a fiatalok körében a biciklizést?

JCS: Semmivel. Nincs ilyen, nem lehet.

magyarnarancs.hu: Mit keresnek nálad a legtöbben?

JCS: Komplett bringát viszonylag keveset adunk el, az üzlet méretéből adódóan nem tudunk annyi új kerékpárt tartani a készleten, amennyit szeretnénk. Minket sokkal inkább a bringaépítéssel keresnek meg, egyedi biciklik legyártásával, illetve meglepően sok országúti csúcskategóriás kerékpárt javítunk és rakunk össze. A munka kilencven százalékát én csinálom, mert igen nehéz találni egy jó és megbízható szerelőt a régióban. Akiket én ismerek, mind külföldre távoztak a magasabb bér reményében. Pedig értéknek kellene lennie, ha valaki ért a kerékpárokhoz.

magyarnarancs.hu: Milyen egyedi kérésekkel fordulnak hozzád?

JCS: Bármit meg lehet oldani, amit a műszaki paraméterek engednek. A legtöbben könnyen karbantartható és elérhető árú kerékpárt szeretnének, ami jól is néz ki. Ezt színes egyedi kiegészítőkkel – láncok, markolat – vagy festéssel és matricázással nagyon szépen meg lehet oldani. Ez sajnos elég hosszadalmas munka, de az a legjobb, ha a keró rád van szabva.

magyarnarancs.hu: Mit gondolsz a kerékpáros-felvonulásokról? Hozzájárulnak a biciklizés népszerűsítéséhez?

JCS: Jó mókának tartom, de ennyi. Sokan kimennek ilyenkor, de nem látom, hogy érdemi változás történne e téren ezek után, maximum annyi, hogy Budapesten még jobban egymásnak feszülnek a kerékpárosok és az autósok. Én autózom is és kerékpározom is, így mindkét felet abszolút megértem. Szerintem minden autósnak időnként két kerékre kéne váltania, így talán kevesebb lenne a konfliktus a két tábor között.

magyarnarancs.hu: Szerinted Fehérvár elbírna egy hasonló rendszert, mint a Bubi?

JCS: Voltam Franciaországban Fehérvárnál kisebb városban, ahol szintén bevezettek ilyesmit, és ahogy láttam, ott működőképes volt. Gondolom, kicsiben lehetne itt is, de én kölcsönzés helyett inkább saját kerékpár megvásárlását javaslom.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.