Biciklivel Székesfehérváron – Csak a fiatalokat nem érdekli

Veló Világ

Juhász Csaba, a székesfehérvári Bike Side kerékpárbolt értékesítő-szerelője szerint az ottani autósok és a kerékpározók békében élnek egymás mellett. A városban egyre többen ülnek biciklire, de nem a fiatalok.

magyarnarancs.hu: Fehérváron is divatba jött a biciklizés?

Juhász Csaba: Sokan és egyre többen választják, valószínűleg nagyot dobott rajta, hogy ma már teljesen kiépült az ehhez szükséges kerékpárút-hálózat. Tervezzük is az egyik ismerősömmel egy olyan videó készítését, hogy végigmegyünk a városon és bemutatjuk az ingázóknak, merre érdemes menni a belváros és az ipari parkok között. Az elmúlt években óriásit változott az autósok hozzáállása is, lassabbak, figyelmesebbek és türelmesek. Nem tudom, hogy ez minek köszönhető, mert nincsen állandó rendőri jelenlét vagy ilyesmi. Talán az lehet az oka, hogy hétvégén az autósok is felülnek a kerékpárra és elmennek a közeli Velencei-tóra, ahol szintén teljesen kiépítették a bicikliutat.

magyarnarancs.hu: Kik a vevőid?

JCS: Inkább az az érdekes, hogy kik nem. A 18-25 év közötti vásárlók abszolút hiányoznak. Lassan tíz éves kerékpáros múlttal a hátam mögött azt kell, hogy mondjam, ma már nagyon kevés fiatalt érdekel a kerékpározás. Persze vannak BMX-esek, triálosok, de például az országúti biciklizés a harminc pluszosokat jobban érdekli. Ezt elég furcsának találom.

magyarnarancs.hu: Mi lehet ennek az oka? Budapesten sok fiatal biciklizik.

JCS: Talán nem elég vonzó. Véleményem szerint, a tablet és a PS2, valamint a közösségi portálok „elviszik” azokat, akiket érdekelhetne. Sokak szerint még mindig az a szemlélet uralkodik Magyarországon, hogy a kerékpár a szegény ember közlekedési eszköze és ezért nem menő. Persze tudom, hogy Budapesten egyre népszerűbb minden korosztályban, de itt, Fehérváron szinte teljesen hiányzik a fiatal vásárlói kör. Persze az is közrejátszhat ebben, hogy az iskoláknál nem megoldott a kerékpárok őrzése. Sok panaszt hallok arról, hogy csak kint lehet letenni, onnan meg ellopják.

false

 

magyarnarancs.hu: Szerinted mivel lehetne vonzóbbá tenni Fehérváron a fiatalok körében a biciklizést?

JCS: Semmivel. Nincs ilyen, nem lehet.

magyarnarancs.hu: Mit keresnek nálad a legtöbben?

JCS: Komplett bringát viszonylag keveset adunk el, az üzlet méretéből adódóan nem tudunk annyi új kerékpárt tartani a készleten, amennyit szeretnénk. Minket sokkal inkább a bringaépítéssel keresnek meg, egyedi biciklik legyártásával, illetve meglepően sok országúti csúcskategóriás kerékpárt javítunk és rakunk össze. A munka kilencven százalékát én csinálom, mert igen nehéz találni egy jó és megbízható szerelőt a régióban. Akiket én ismerek, mind külföldre távoztak a magasabb bér reményében. Pedig értéknek kellene lennie, ha valaki ért a kerékpárokhoz.

magyarnarancs.hu: Milyen egyedi kérésekkel fordulnak hozzád?

JCS: Bármit meg lehet oldani, amit a műszaki paraméterek engednek. A legtöbben könnyen karbantartható és elérhető árú kerékpárt szeretnének, ami jól is néz ki. Ezt színes egyedi kiegészítőkkel – láncok, markolat – vagy festéssel és matricázással nagyon szépen meg lehet oldani. Ez sajnos elég hosszadalmas munka, de az a legjobb, ha a keró rád van szabva.

magyarnarancs.hu: Mit gondolsz a kerékpáros-felvonulásokról? Hozzájárulnak a biciklizés népszerűsítéséhez?

JCS: Jó mókának tartom, de ennyi. Sokan kimennek ilyenkor, de nem látom, hogy érdemi változás történne e téren ezek után, maximum annyi, hogy Budapesten még jobban egymásnak feszülnek a kerékpárosok és az autósok. Én autózom is és kerékpározom is, így mindkét felet abszolút megértem. Szerintem minden autósnak időnként két kerékre kéne váltania, így talán kevesebb lenne a konfliktus a két tábor között.

magyarnarancs.hu: Szerinted Fehérvár elbírna egy hasonló rendszert, mint a Bubi?

JCS: Voltam Franciaországban Fehérvárnál kisebb városban, ahol szintén bevezettek ilyesmit, és ahogy láttam, ott működőképes volt. Gondolom, kicsiben lehetne itt is, de én kölcsönzés helyett inkább saját kerékpár megvásárlását javaslom.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.