Egy tökéletes bringaút Budapesten

  • Kovács Bálint
  • 2015. szeptember 15.

Veló Világ

A városi kerékpáros közlekedés érzékeny pontjai a kétirányúsított egyirányú utcák, de a Bajza utcában kiderült: a főváros néha pontosan tudja, hogyan is kell az ilyet csinálni.

Talán semmilyen, a kerékpáros közlekedés számára kedvező intézkedést nem kísért annyi felháborodás, mint amikor a KRESZ-be bekerült: ha táblával és útburkolati jellel jelölik, akkor bizonyos egyirányú utcákba bringával mindkét irányból be lehet hajtani. Kezdődött az egész azzal, hogy egy csomó újság hibásan kommunikálta a szabályt, ami miatt sokan azt hitték, most aztán szentesítették a száguldozó bringások minden szabálytalanságát, és mostantól majd annak lesz igaza, aki szembemegy az autópályán.

Pedig a rendelkezés valójában azt jelenti, hogy ahol – elvileg – gondos mérlegelés után úgy találják, hogy alkalmas rá, azokban, de csak azokban az utcákban lehetőség van mindkét irányból behajtani a kerékpárral. Hogy melyik egyirányú utcát nyitják meg, azt a kezelő (általában az adott kerület) dönti el, de az engedélyhez nemcsak a polgármester, hanem a BKK hozzájárulása is kell. Emellett létezik építési szabályzat, amely leírja, milyen szélességnél és forgalomnál lehet vagy nem lehet megnyitni egy-egy utcát.

Ennek ellenére sokszor jogosnak tűnik a közvélemény felháborodása, mert tény, hogy akadnak olyan utcák – például a Hegedű vagy a Bárczy István –, ahol egy nagyobb gépjármű és egy szembejövő kerékpáros semmiképpen sem fér el nyugodtan és maximális biztonsággal egymás mellett, legfeljebb némi feszült manőverezéssel. Ráadásul a Bubi közbringaprogram beindítása óta az ahhoz kapcsolódó forgalomtechnikai átalakítás miatt egyre több a kerékpárosok számára megnyitott egyirányú utca.

A Bajza utcában ugyanakkor kiderült: nem minden útkezelő tudja le azzal a kérdést, hogy felfest pár szembefordított kerékpárpiktogramot egy látszólag találomra kiválasztott egyirányú utcában.

false

 

Fotó: Kovács Bálint

Egyrészt a Bajza utca valóban elég széles ahhoz, hogy biztonságosan elférjenek rajta az autóforgalommal szembegurulók is. Másrészt az utat nemcsak piktogrammal, de külön sávval is jelölik, ráadásul a kereszteződésben, ahol az autóval közlekedők korábban megszokták, hogy csak egy irányból számíthatnak forgalomra, figyelemfelkeltő piros burkolatot is felfestettek.

false

 

Fotó: Kovács Bálint

A kerékpársáv mindemellett kényelmes, a szokottnál biztonságosabb távolságra húzódik a parkoló – és potenciálisan ajtónyitogató – autóktól.

false

 

Fotó: Kovács Bálint

És ez még nem minden: a forgalmas kereszteződés közelében, ahol a Bajza utca leszűkül és egyirányúvá válik, nemcsak további figyelmeztető útburkolati jelekkel hívják fel a figyelmet a „szokatlan” bringaútra, de még egy járdasziget is megóvja a közlekedőket az esetleges balesettől.

false

 

Fotó: Kovács Bálint

És a hab a tortán, hogy a biciklisták külön jelzőlámpát is kaptak, amely szabályozza, hogy mikor hajthatnak be „szemből” a kereszteződésbe.

Ha minden bringaút ilyen körültekintéssel épülne Magyarországon, talán kérhetnénk a felvételünket a skandináv államok közé.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.