Egy tökéletes bringaút Budapesten

  • Kovács Bálint
  • 2015. szeptember 15.

Veló Világ

A városi kerékpáros közlekedés érzékeny pontjai a kétirányúsított egyirányú utcák, de a Bajza utcában kiderült: a főváros néha pontosan tudja, hogyan is kell az ilyet csinálni.

Talán semmilyen, a kerékpáros közlekedés számára kedvező intézkedést nem kísért annyi felháborodás, mint amikor a KRESZ-be bekerült: ha táblával és útburkolati jellel jelölik, akkor bizonyos egyirányú utcákba bringával mindkét irányból be lehet hajtani. Kezdődött az egész azzal, hogy egy csomó újság hibásan kommunikálta a szabályt, ami miatt sokan azt hitték, most aztán szentesítették a száguldozó bringások minden szabálytalanságát, és mostantól majd annak lesz igaza, aki szembemegy az autópályán.

Pedig a rendelkezés valójában azt jelenti, hogy ahol – elvileg – gondos mérlegelés után úgy találják, hogy alkalmas rá, azokban, de csak azokban az utcákban lehetőség van mindkét irányból behajtani a kerékpárral. Hogy melyik egyirányú utcát nyitják meg, azt a kezelő (általában az adott kerület) dönti el, de az engedélyhez nemcsak a polgármester, hanem a BKK hozzájárulása is kell. Emellett létezik építési szabályzat, amely leírja, milyen szélességnél és forgalomnál lehet vagy nem lehet megnyitni egy-egy utcát.

Ennek ellenére sokszor jogosnak tűnik a közvélemény felháborodása, mert tény, hogy akadnak olyan utcák – például a Hegedű vagy a Bárczy István –, ahol egy nagyobb gépjármű és egy szembejövő kerékpáros semmiképpen sem fér el nyugodtan és maximális biztonsággal egymás mellett, legfeljebb némi feszült manőverezéssel. Ráadásul a Bubi közbringaprogram beindítása óta az ahhoz kapcsolódó forgalomtechnikai átalakítás miatt egyre több a kerékpárosok számára megnyitott egyirányú utca.

A Bajza utcában ugyanakkor kiderült: nem minden útkezelő tudja le azzal a kérdést, hogy felfest pár szembefordított kerékpárpiktogramot egy látszólag találomra kiválasztott egyirányú utcában.

false

 

Fotó: Kovács Bálint

Egyrészt a Bajza utca valóban elég széles ahhoz, hogy biztonságosan elférjenek rajta az autóforgalommal szembegurulók is. Másrészt az utat nemcsak piktogrammal, de külön sávval is jelölik, ráadásul a kereszteződésben, ahol az autóval közlekedők korábban megszokták, hogy csak egy irányból számíthatnak forgalomra, figyelemfelkeltő piros burkolatot is felfestettek.

false

 

Fotó: Kovács Bálint

A kerékpársáv mindemellett kényelmes, a szokottnál biztonságosabb távolságra húzódik a parkoló – és potenciálisan ajtónyitogató – autóktól.

false

 

Fotó: Kovács Bálint

És ez még nem minden: a forgalmas kereszteződés közelében, ahol a Bajza utca leszűkül és egyirányúvá válik, nemcsak további figyelmeztető útburkolati jelekkel hívják fel a figyelmet a „szokatlan” bringaútra, de még egy járdasziget is megóvja a közlekedőket az esetleges balesettől.

false

 

Fotó: Kovács Bálint

És a hab a tortán, hogy a biciklisták külön jelzőlámpát is kaptak, amely szabályozza, hogy mikor hajthatnak be „szemből” a kereszteződésbe.

Ha minden bringaút ilyen körültekintéssel épülne Magyarországon, talán kérhetnénk a felvételünket a skandináv államok közé.

Neked ajánljuk

Leginkább a foci

  • Toroczkay András

Apanovellák, de nem csak azok, felnövéstörténetek, kisvárosi elbeszélések, Budapest- és énelbeszélések is egyben. Az író magáról beszél, nem is kendőzi. Már a címből rögtön beugrik egy másik óriás: Lóci. Itt azonban a fiú emeli fel az apját, s állít emléket neki.

Stockholm-szindróma

Szentgyörgyi Bálint sorozatát nagyjából kétféle diskurzus övezi. Az egyik a sorozat nyilvánvaló történelmi torzításait és pontatlanságait rója fel. Itt elsősorban Hodosán Róza szociológus és Rainer M. János történész kritikái­ra gondolunk, akik az 1980-as évek ellenzéki mozgalmainak tagjaiként jogosan érezhetik, hogy saját és bajtársaik munkálkodását az alkotók nem adták vissza elég hűen. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk, hogy A besúgó vállaltan fikció, nem pedig dokumentumfilm.

Delfin

Van a filmben két csónakázás. Az egyik a bajai Sugovicán, az egykor kedvelt, de most néptelennek mutatkozó horgászhelyen. A gyermekkora helyszíneire visszalátogatván ismét kisvárosi lánnyá változó világhírű úszófenomén a nagypapával, ladikon haladva újra felfedezi a Duna-mellékág békességét. Máskor meg az óceánon hasít bérelt jetboaton, bálnát akar nézni – hullámokból felszökkenő delfineket lát is.

Szerelem határok nélkül

  • Nagy István

Nem lehet könnyű úgy gitározni egy zenekarban, hogy az elődöd árnyékában játszol, és folyamatosan ott van benned a félsz, hogy ha a régi srác majd egyszer vissza akar jönni, téged azonnal lapátra tesznek. Ez történt Josh Klinghofferrel, aki 2009-ben csatlakozott a Red Hot Chili Peppershez, és kereken tíz évig volt az együttes gitárosa. 

Biztonsági játék

Az utóbbi két évtizedben kevés olyan emlékezetes betoppanás volt a könnyűzene világába, mint a kanadai Arcade Fire 2004-es debütáló nagylemeze. A tragédiák árnyékában fogant Funeral katartikus sodrása és hiperérzékenysége pillanatok alatt hírnevet és rajongókat szerzett a zenekarnak, még olyan hírességeket is, mint David Bowie vagy David Byrne. A debütáló album pillanatok alatt vált hivatkozási ponttá, ami alighanem a szedett-vedett megjelenésű zenekart lepte meg a leginkább.

Miért hiányzik?

  • Csabai Máté

Nem lehet erről a kiadványról szokványos kritikát írni. Nem csupán Kocsis Zoltán ikonikus, de azért a színpad széléről olykor kibeszélt személye miatt, hanem azért, mert a huszonhat lemezen csupa olyan mű és életmű szerepel, amelyek játékmódjáról, megítéléséről interjúkban, szemináriumokon sokat megosztott a zongoraművész.

Minden színész csiga

„Tragédiának nézed? Nézd legott / Komé­diá­nak, s múlattatni fog” – idézi Katona László Az ember tragédiáját az előadás végén, amelynek alcíme is van: Etűdök színházi világunk állapotjáról. A Nézőművészeti Kft. egy rendkívül szórakoztató, elsőrangú kabarét csinált a színészek mindennemű kiszolgáltatottságáról és az abuzív rendezőkről.

Rejtvényfejtés

Legendás hely volt a Bartók 32 Galéria a kilencvenes években, magyar és külföldi kortárs kiállításokkal. Csak egy „probléma” volt vele (akárcsak a Liget Galériával), hogy a fenntartója és tulajdonosa az önkormányzat volt. A majdnem 100 négyzetméter alapterületű helyszín, s a modern művek ottani bemutatásának ellehetetlenítését az első Orbán-kormány művészetpolitikájának „köszönhetjük”, bár kétségtelen, hogy a múltba révedő magyarosch műalkotás fogalmát addigra jól beleültették az embe­rek fejébe.

Minden változatlan

  • Balogh Magdolna

A fejlődés- vagy karrierregényként induló mű egy drezdai antikvárius, Norbert Paulini alakját állítja a középpontba: a szerző „a szellem emberének” akar emléket állítani. Paulini a hetvenes–nyolcvanas években különleges hírnévnek örvendő boltot működtetett, amelyben egy kis szellemi kör is otthonra talált, s az elbeszélő is a törzsközönségéhez tartozott.

A zöld-fehér polip

Megalakul az ötödik Orbán-kormány, és itt most azt kéne találgatnunk, hogy Kásler távozása, Csák bevonása, Lázár és Navracsics visszatérése, meg néhány minisztérium szétszedése, átalakítása mi mindenre utalhat, s mindebből milyen új politikai irányra számíthatunk – de tizenkét év orbánizmus után nem hinnénk, hogy mindennek nagy jelentősége volna. Voltaképpen még a totális eszementséget tükröző húzás, az egészségügy és – főleg – a közoktatás betolása a karhatalmi minisztérium alá sem meglepő a NER államigazgatási track recordjának ismeretében.

Orbán Viktor két beiktatása

„Az Isten kegyelméből nekünk adott megbízatás mindig túlmutat rajtunk. Azokra, akiknek a javát kell szolgálnunk, de még ennél is tovább mutat arra, akitől a feladatot végső soron kaptuk és akinek a dicsőségét szolgálhatjuk. Ez a mai nap üzenete mindannyiunknak” – mondta Balog Zoltán, a rendszer egyik sokat próbált főpapja a Kálvin téri református templomban, a Novák Katalin államfői beiktatása alkalmából rendezett ökumenikus szertartáson. Szavai üresen pattogtak a templom kövén, s talán a térre is kigurultak, hogy ott pukkanjanak szét, mint sok színes szappanbuborék.