Egy tökéletes bringaút Budapesten

  • Kovács Bálint
  • 2015. szeptember 15.

Veló Világ

A városi kerékpáros közlekedés érzékeny pontjai a kétirányúsított egyirányú utcák, de a Bajza utcában kiderült: a főváros néha pontosan tudja, hogyan is kell az ilyet csinálni.

Talán semmilyen, a kerékpáros közlekedés számára kedvező intézkedést nem kísért annyi felháborodás, mint amikor a KRESZ-be bekerült: ha táblával és útburkolati jellel jelölik, akkor bizonyos egyirányú utcákba bringával mindkét irányból be lehet hajtani. Kezdődött az egész azzal, hogy egy csomó újság hibásan kommunikálta a szabályt, ami miatt sokan azt hitték, most aztán szentesítették a száguldozó bringások minden szabálytalanságát, és mostantól majd annak lesz igaza, aki szembemegy az autópályán.

Pedig a rendelkezés valójában azt jelenti, hogy ahol – elvileg – gondos mérlegelés után úgy találják, hogy alkalmas rá, azokban, de csak azokban az utcákban lehetőség van mindkét irányból behajtani a kerékpárral. Hogy melyik egyirányú utcát nyitják meg, azt a kezelő (általában az adott kerület) dönti el, de az engedélyhez nemcsak a polgármester, hanem a BKK hozzájárulása is kell. Emellett létezik építési szabályzat, amely leírja, milyen szélességnél és forgalomnál lehet vagy nem lehet megnyitni egy-egy utcát.

Ennek ellenére sokszor jogosnak tűnik a közvélemény felháborodása, mert tény, hogy akadnak olyan utcák – például a Hegedű vagy a Bárczy István –, ahol egy nagyobb gépjármű és egy szembejövő kerékpáros semmiképpen sem fér el nyugodtan és maximális biztonsággal egymás mellett, legfeljebb némi feszült manőverezéssel. Ráadásul a Bubi közbringaprogram beindítása óta az ahhoz kapcsolódó forgalomtechnikai átalakítás miatt egyre több a kerékpárosok számára megnyitott egyirányú utca.

A Bajza utcában ugyanakkor kiderült: nem minden útkezelő tudja le azzal a kérdést, hogy felfest pár szembefordított kerékpárpiktogramot egy látszólag találomra kiválasztott egyirányú utcában.

false

 

Fotó: Kovács Bálint

Egyrészt a Bajza utca valóban elég széles ahhoz, hogy biztonságosan elférjenek rajta az autóforgalommal szembegurulók is. Másrészt az utat nemcsak piktogrammal, de külön sávval is jelölik, ráadásul a kereszteződésben, ahol az autóval közlekedők korábban megszokták, hogy csak egy irányból számíthatnak forgalomra, figyelemfelkeltő piros burkolatot is felfestettek.

false

 

Fotó: Kovács Bálint

A kerékpársáv mindemellett kényelmes, a szokottnál biztonságosabb távolságra húzódik a parkoló – és potenciálisan ajtónyitogató – autóktól.

false

 

Fotó: Kovács Bálint

És ez még nem minden: a forgalmas kereszteződés közelében, ahol a Bajza utca leszűkül és egyirányúvá válik, nemcsak további figyelmeztető útburkolati jelekkel hívják fel a figyelmet a „szokatlan” bringaútra, de még egy járdasziget is megóvja a közlekedőket az esetleges balesettől.

false

 

Fotó: Kovács Bálint

És a hab a tortán, hogy a biciklisták külön jelzőlámpát is kaptak, amely szabályozza, hogy mikor hajthatnak be „szemből” a kereszteződésbe.

Ha minden bringaút ilyen körültekintéssel épülne Magyarországon, talán kérhetnénk a felvételünket a skandináv államok közé.

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.