Egy tökéletes bringaút Budapesten

  • Kovács Bálint
  • 2015. szeptember 15.

Veló Világ

A városi kerékpáros közlekedés érzékeny pontjai a kétirányúsított egyirányú utcák, de a Bajza utcában kiderült: a főváros néha pontosan tudja, hogyan is kell az ilyet csinálni.

Talán semmilyen, a kerékpáros közlekedés számára kedvező intézkedést nem kísért annyi felháborodás, mint amikor a KRESZ-be bekerült: ha táblával és útburkolati jellel jelölik, akkor bizonyos egyirányú utcákba bringával mindkét irányból be lehet hajtani. Kezdődött az egész azzal, hogy egy csomó újság hibásan kommunikálta a szabályt, ami miatt sokan azt hitték, most aztán szentesítették a száguldozó bringások minden szabálytalanságát, és mostantól majd annak lesz igaza, aki szembemegy az autópályán.

Pedig a rendelkezés valójában azt jelenti, hogy ahol – elvileg – gondos mérlegelés után úgy találják, hogy alkalmas rá, azokban, de csak azokban az utcákban lehetőség van mindkét irányból behajtani a kerékpárral. Hogy melyik egyirányú utcát nyitják meg, azt a kezelő (általában az adott kerület) dönti el, de az engedélyhez nemcsak a polgármester, hanem a BKK hozzájárulása is kell. Emellett létezik építési szabályzat, amely leírja, milyen szélességnél és forgalomnál lehet vagy nem lehet megnyitni egy-egy utcát.

Ennek ellenére sokszor jogosnak tűnik a közvélemény felháborodása, mert tény, hogy akadnak olyan utcák – például a Hegedű vagy a Bárczy István –, ahol egy nagyobb gépjármű és egy szembejövő kerékpáros semmiképpen sem fér el nyugodtan és maximális biztonsággal egymás mellett, legfeljebb némi feszült manőverezéssel. Ráadásul a Bubi közbringaprogram beindítása óta az ahhoz kapcsolódó forgalomtechnikai átalakítás miatt egyre több a kerékpárosok számára megnyitott egyirányú utca.

A Bajza utcában ugyanakkor kiderült: nem minden útkezelő tudja le azzal a kérdést, hogy felfest pár szembefordított kerékpárpiktogramot egy látszólag találomra kiválasztott egyirányú utcában.

false

 

Fotó: Kovács Bálint

Egyrészt a Bajza utca valóban elég széles ahhoz, hogy biztonságosan elférjenek rajta az autóforgalommal szembegurulók is. Másrészt az utat nemcsak piktogrammal, de külön sávval is jelölik, ráadásul a kereszteződésben, ahol az autóval közlekedők korábban megszokták, hogy csak egy irányból számíthatnak forgalomra, figyelemfelkeltő piros burkolatot is felfestettek.

false

 

Fotó: Kovács Bálint

A kerékpársáv mindemellett kényelmes, a szokottnál biztonságosabb távolságra húzódik a parkoló – és potenciálisan ajtónyitogató – autóktól.

false

 

Fotó: Kovács Bálint

És ez még nem minden: a forgalmas kereszteződés közelében, ahol a Bajza utca leszűkül és egyirányúvá válik, nemcsak további figyelmeztető útburkolati jelekkel hívják fel a figyelmet a „szokatlan” bringaútra, de még egy járdasziget is megóvja a közlekedőket az esetleges balesettől.

false

 

Fotó: Kovács Bálint

És a hab a tortán, hogy a biciklisták külön jelzőlámpát is kaptak, amely szabályozza, hogy mikor hajthatnak be „szemből” a kereszteződésbe.

Ha minden bringaút ilyen körültekintéssel épülne Magyarországon, talán kérhetnénk a felvételünket a skandináv államok közé.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.