Egy tökéletes bringaút Budapesten

  • Kovács Bálint
  • 2015. szeptember 15.

Veló Világ

A városi kerékpáros közlekedés érzékeny pontjai a kétirányúsított egyirányú utcák, de a Bajza utcában kiderült: a főváros néha pontosan tudja, hogyan is kell az ilyet csinálni.

Talán semmilyen, a kerékpáros közlekedés számára kedvező intézkedést nem kísért annyi felháborodás, mint amikor a KRESZ-be bekerült: ha táblával és útburkolati jellel jelölik, akkor bizonyos egyirányú utcákba bringával mindkét irányból be lehet hajtani. Kezdődött az egész azzal, hogy egy csomó újság hibásan kommunikálta a szabályt, ami miatt sokan azt hitték, most aztán szentesítették a száguldozó bringások minden szabálytalanságát, és mostantól majd annak lesz igaza, aki szembemegy az autópályán.

Pedig a rendelkezés valójában azt jelenti, hogy ahol – elvileg – gondos mérlegelés után úgy találják, hogy alkalmas rá, azokban, de csak azokban az utcákban lehetőség van mindkét irányból behajtani a kerékpárral. Hogy melyik egyirányú utcát nyitják meg, azt a kezelő (általában az adott kerület) dönti el, de az engedélyhez nemcsak a polgármester, hanem a BKK hozzájárulása is kell. Emellett létezik építési szabályzat, amely leírja, milyen szélességnél és forgalomnál lehet vagy nem lehet megnyitni egy-egy utcát.

Ennek ellenére sokszor jogosnak tűnik a közvélemény felháborodása, mert tény, hogy akadnak olyan utcák – például a Hegedű vagy a Bárczy István –, ahol egy nagyobb gépjármű és egy szembejövő kerékpáros semmiképpen sem fér el nyugodtan és maximális biztonsággal egymás mellett, legfeljebb némi feszült manőverezéssel. Ráadásul a Bubi közbringaprogram beindítása óta az ahhoz kapcsolódó forgalomtechnikai átalakítás miatt egyre több a kerékpárosok számára megnyitott egyirányú utca.

A Bajza utcában ugyanakkor kiderült: nem minden útkezelő tudja le azzal a kérdést, hogy felfest pár szembefordított kerékpárpiktogramot egy látszólag találomra kiválasztott egyirányú utcában.

false

 

Fotó: Kovács Bálint

Egyrészt a Bajza utca valóban elég széles ahhoz, hogy biztonságosan elférjenek rajta az autóforgalommal szembegurulók is. Másrészt az utat nemcsak piktogrammal, de külön sávval is jelölik, ráadásul a kereszteződésben, ahol az autóval közlekedők korábban megszokták, hogy csak egy irányból számíthatnak forgalomra, figyelemfelkeltő piros burkolatot is felfestettek.

false

 

Fotó: Kovács Bálint

A kerékpársáv mindemellett kényelmes, a szokottnál biztonságosabb távolságra húzódik a parkoló – és potenciálisan ajtónyitogató – autóktól.

false

 

Fotó: Kovács Bálint

És ez még nem minden: a forgalmas kereszteződés közelében, ahol a Bajza utca leszűkül és egyirányúvá válik, nemcsak további figyelmeztető útburkolati jelekkel hívják fel a figyelmet a „szokatlan” bringaútra, de még egy járdasziget is megóvja a közlekedőket az esetleges balesettől.

false

 

Fotó: Kovács Bálint

És a hab a tortán, hogy a biciklisták külön jelzőlámpát is kaptak, amely szabályozza, hogy mikor hajthatnak be „szemből” a kereszteződésbe.

Ha minden bringaút ilyen körültekintéssel épülne Magyarországon, talán kérhetnénk a felvételünket a skandináv államok közé.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.