A Magyar Idők megpróbálta leleplezni a Momentumot, de nagyon nem sikerült

  • narancs.hu
  • 2017. március 6.

Villámnarancs

Pártököl, vasököl, csak néha mellébasz.

Néhány hete Gajdics Ottó, a Magyar Idők főszerkesztője fenyegetőzött, hogy lesz itt nemulass, ha majd ők kiderítik, ki és mennyivel támogatta a Momentum Mozgalom (MoMo) „olimpiaellenes szerencsétlenkedését”. Nem is kellett sokat várni, ma reggel a párt ökle terjedelmes cikket közölt a Momentumról.

Kiderül belőle például, hogy a lap szerint világosan látszik, „a Momentum tagjait felkészítették, kommunikációs tréningeken vettek részt”, aztán azt is megtudjuk, hogy

Fekete-Győr András borostás fiatalember,

de a nagy leleplezés során szóba kerül az is, hogy a hétvégén párttá alakult mozgalmat biztosan külföldről pénzelik, ám sajnálatos módon a Magyar Idők szerint egyelőre kérdéses, hogy kicsoda a „lehetséges háttérember”. Ennek megválaszolása biztosan a következő számra maradt. Majd oda fut ki az egész anyag, hogy felsorolja, a MoMo egyes tagjai közül kinek kicsoda az apja; tényleg, már csak azt kellett volna leírni, hogy a momentumosok „meze alatt bizony másfajta szív dobog”, mert hát az alma nem esik messze a fájától,

apák és fiúk, hasonlók.

Vagy egyszerűen bemásolhatták volna a Magyar Fórum egykori számából Grezsa Ferenc legendás írását, csupán az egykori SZDSZ-alapítók neveit kellett volna kicserélni. És akkor még egyértelműbb lenne, hogy lám, eltelt 27 év, de egyesek nagyon úgy maradtak agyilag.

Az oknyomozás minden bizonnyal legcsodásabb felfedezése azonban az, amivel a cikk zárul: „És akkor ejtsünk szót Tabajdi Péterről, Tabajdi Csaba szocialista politikus fiáról is, aki szintén a mozgalomban tüsténkedik, bár korábban az MSZP informatikai rendszerén munkálkodott.”

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.

A műfaj legnagyobbjaival

Tegye fel a kezét, akinek Bayreuth hallatán először nem Wagner jut eszébe. Nem csoda, hiszen 1876, Wagner Festspielhausának, a kizárólag Wagner-operák előadására épített operaháznak a megnyitása óta a két név elválaszthatatlanul összefonódott. De a városnak van egy másik elsőrangú fesztiválja is.

Furcsa kézfogás

A program az idén másodszor egészült ki a színiiskolák találkozójával. A Szemle Off keretében hét színiiskola nyolc előadása mutatkozott be szeptember 8. és 10. között a margitszigeti Kristály Színtérben.