A Magyar Idők megpróbálta leleplezni a Momentumot, de nagyon nem sikerült

  • narancs.hu
  • 2017. március 6.

Villámnarancs

Pártököl, vasököl, csak néha mellébasz.

Néhány hete Gajdics Ottó, a Magyar Idők főszerkesztője fenyegetőzött, hogy lesz itt nemulass, ha majd ők kiderítik, ki és mennyivel támogatta a Momentum Mozgalom (MoMo) „olimpiaellenes szerencsétlenkedését”. Nem is kellett sokat várni, ma reggel a párt ökle terjedelmes cikket közölt a Momentumról.

Kiderül belőle például, hogy a lap szerint világosan látszik, „a Momentum tagjait felkészítették, kommunikációs tréningeken vettek részt”, aztán azt is megtudjuk, hogy

Fekete-Győr András borostás fiatalember,

de a nagy leleplezés során szóba kerül az is, hogy a hétvégén párttá alakult mozgalmat biztosan külföldről pénzelik, ám sajnálatos módon a Magyar Idők szerint egyelőre kérdéses, hogy kicsoda a „lehetséges háttérember”. Ennek megválaszolása biztosan a következő számra maradt. Majd oda fut ki az egész anyag, hogy felsorolja, a MoMo egyes tagjai közül kinek kicsoda az apja; tényleg, már csak azt kellett volna leírni, hogy a momentumosok „meze alatt bizony másfajta szív dobog”, mert hát az alma nem esik messze a fájától,

apák és fiúk, hasonlók.

Vagy egyszerűen bemásolhatták volna a Magyar Fórum egykori számából Grezsa Ferenc legendás írását, csupán az egykori SZDSZ-alapítók neveit kellett volna kicserélni. És akkor még egyértelműbb lenne, hogy lám, eltelt 27 év, de egyesek nagyon úgy maradtak agyilag.

Az oknyomozás minden bizonnyal legcsodásabb felfedezése azonban az, amivel a cikk zárul: „És akkor ejtsünk szót Tabajdi Péterről, Tabajdi Csaba szocialista politikus fiáról is, aki szintén a mozgalomban tüsténkedik, bár korábban az MSZP informatikai rendszerén munkálkodott.”

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.