„Kiabálásnak volt vélhető” – A megalázott bácsi és a BKV

  • narancs.hu
  • 2013. szeptember 13.

Villámnarancs

Néhány napja jelent meg a Facebookon az arrogáns buszvezetőről szóló bejegyzés, aki egy láthatóan 65 év feletti (tehát ingyenes utazásra jogosult), bottal közlekedő bácsit oktatott ki, majd szállított le a 198-as buszról. Noha a sofőr szabályszerűen járt el, mivel a bácsinál nem voltak iratok, a többség elítélően, mi több: „bunkó állatként” vélekedett róla. Mivel nemegyszer láttunk mi már olyat, hogy a kardfogú BKV-ellenőr a személyi után matató nyugdíjas néninek csak annyit mondott: „Tessék hagyni!”, nem gondolnánk, hogy a buszvezető nem lehetett volna lovagiasabb. Abban is egészen biztosak vagyunk, hogy nem az efféle szabálykövetés húzza ki a fővárosi tömegközlekedést a mocsárból. Épp ellenkezőleg.

Érezhette ezt a BKV–BKK vezetése is, hiszen az ügyben vizsgálatot indított, pár órája pedig sajtóközleményben tudatta, hogy meghallgatták a járművezetőt, sőt még egy tanú is akadt, aki igazolta ezt. Ezt írják:„Utasunk és közte (mármint a buszvezető – a szerk.) a beszélgetés mindvégig korrekt, udvarias, nyugodt hangnemű volt. Miután meggyőződött róla, hogy utasunk nem rendelkezik semmilyen utazásra jogosító okmánnyal, felajánlotta a helyszínen váltott vonaljegy vásárlásának lehetőségét. Az autóbusz elhagyására azonban nem adott utasítást, az idős utasunk saját elhatározásából döntött úgy, hogy leszáll a járműről, és nem utazik tovább.”

Noha az ügy kirobbantója Facebook-bejegyzésében nem erre emlékszik és a bácsit sem találták meg, de ettől még igaz is lehet a fenti verzió. Ám úgy látszik, a BKV–BKK semmit nem bíz a véletlenre, hiszen a továbbiakban már ezt írják: „Az eset kapcsán megvizsgáltuk a jármű hangos utastájékoztató rendszerét is: megállapítottuk, hogy az automatikusan bemondásra kerülő hangok és a járművezető mikrofonon keresztüli élő tájékoztatásának hangereje jelentős eltérést mutat. Emiatt a gépkocsivezető hangja jóval hangosabb, erőteljesebb, mint más járatokon, ennélfogva az eset során a normál hangerővel elhangzó tájékoztatás is könnyen kiabálásnak volt vélhető.”

Annyit azért megjegyeznénk, hogy egy busz utastere voltaképp 10 méter hosszú és 2,5 méter széles zárt „doboz”. Nos, egy ilyen közegben, „ami kiabálásnak vélhető”, az valóban kiabálás.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.