Visszavonta írását Demeter Szilárd és törölte Facebook-oldalát is

  • narancs.hu
  • 2020. november 29.

Villámnarancs

"Abban igazat adok az engem kritizálóknak, hogy nácizni ma relativizálás, és a náci párhuzam akaratlanul is sértheti az áldozatok emlékét."

Visszavonta írását Demeter Szilárd és még a Facebook-oldalát is törölte, írja a PIM főigazgatójának közleményét idézve a Magyar Nemzet.

A közlemény szerint:

"Függetlenül attól, hogy mit gondolok az igazamról, és függetlenül attól, hogy az Alaptörvény által garantált vélemény- és szólásszabadságot ahogy eddig is, ezután is védeni fogom, a Sor(o)s című publicisztikámat ezennel visszavonom. A Facebook egy Kertész Imre-idézet miatt letiltott három napra, onnan nem tudom törölni a posztot, tehát a Facebook-oldalamat törlöm."

Majd Demeter hozzáteszi:

"Abban igazat adok az engem kritizálóknak, hogy nácizni ma relativizálás, és a náci párhuzam akaratlanul is sértheti az áldozatok emlékét. A közeljövőben ehhez tartom magam."

Demeter az Origon megjelent írásában olyanokat írt, mint:

  • "Európa Soros György gázkamrája: a multikulturális nyitott társadalom kapszulájából árad a mérgező gáz, ami az európai életformára halálos".
  • "Soros György a liberális Führer. A liberárja hadserege pedig szolgaibb módon isteníti, mint anno Hitlert a sajátjai. Semmit nem tanultak a XX. századból."

Erre reagált a Mazsihisz, az izraeli nagykövetség és Köves Slomó is, majd sorban szólatnak meg más közéleti emberek, művészek, vagy akár a PIM-ben dolgozók.

Vámos Miklós Demeternek: Ha elment az esze, hagyja ott felelős állását, takarodjon melegebb égtájakra

Egyre többen tiltakoznak Demeter Szilárd Európát Soros György gázkamrájaként aposztrofáló írása ellen. Egyre sorakoznak a Demeter Szilárd írására érkező válaszok. A miniszteri biztos és a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója egy magát hírporálnak kiadó kormányközeli propagandafelületen közölt egy szöveget, amiben a holokauszttúlélő magyar-amerikai üzletembert a Führerhez hasonlítja, Európa szerinte az ő gázkamrája.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.