Visszavonta írását Demeter Szilárd és törölte Facebook-oldalát is

  • narancs.hu
  • 2020. november 29.

Villámnarancs

"Abban igazat adok az engem kritizálóknak, hogy nácizni ma relativizálás, és a náci párhuzam akaratlanul is sértheti az áldozatok emlékét."

Visszavonta írását Demeter Szilárd és még a Facebook-oldalát is törölte, írja a PIM főigazgatójának közleményét idézve a Magyar Nemzet.

A közlemény szerint:

"Függetlenül attól, hogy mit gondolok az igazamról, és függetlenül attól, hogy az Alaptörvény által garantált vélemény- és szólásszabadságot ahogy eddig is, ezután is védeni fogom, a Sor(o)s című publicisztikámat ezennel visszavonom. A Facebook egy Kertész Imre-idézet miatt letiltott három napra, onnan nem tudom törölni a posztot, tehát a Facebook-oldalamat törlöm."

Majd Demeter hozzáteszi:

"Abban igazat adok az engem kritizálóknak, hogy nácizni ma relativizálás, és a náci párhuzam akaratlanul is sértheti az áldozatok emlékét. A közeljövőben ehhez tartom magam."

Demeter az Origon megjelent írásában olyanokat írt, mint:

  • "Európa Soros György gázkamrája: a multikulturális nyitott társadalom kapszulájából árad a mérgező gáz, ami az európai életformára halálos".
  • "Soros György a liberális Führer. A liberárja hadserege pedig szolgaibb módon isteníti, mint anno Hitlert a sajátjai. Semmit nem tanultak a XX. századból."

Erre reagált a Mazsihisz, az izraeli nagykövetség és Köves Slomó is, majd sorban szólatnak meg más közéleti emberek, művészek, vagy akár a PIM-ben dolgozók.

Vámos Miklós Demeternek: Ha elment az esze, hagyja ott felelős állását, takarodjon melegebb égtájakra

Egyre többen tiltakoznak Demeter Szilárd Európát Soros György gázkamrájaként aposztrofáló írása ellen. Egyre sorakoznak a Demeter Szilárd írására érkező válaszok. A miniszteri biztos és a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója egy magát hírporálnak kiadó kormányközeli propagandafelületen közölt egy szöveget, amiben a holokauszttúlélő magyar-amerikai üzletembert a Führerhez hasonlítja, Európa szerinte az ő gázkamrája.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.