Harc az utasokért – Így kezdődött a fővárosi tömegközlekedés

  • Zsigmond Gábor
  • 2016.03.19 18:30

Villamos, szék

Ki ne ismerné az „Éjjel az omnibusz tetején” című pesti slágert? Azt viszont nem sokan, hogy az omnibuszos vállalkozók micsoda ádáz küzdelmet folytattak! Közel kétszáz éve ugyanolyan heves viták zajlottak Pest közútjaiért, mint manapság – így született meg a fővárosi tömegközlekedés.

Az egész azzal kezdődött, hogy cseh földről Pestre költözött egy vállalkozó szellemű vendéglős, bizonyos Kratochwill Károly, aki jó érzékkel kibérelte a kávéházat a pesti kereskedőház székházában, aztán egy másikat a Városligetben. Ezzel itt véget is érhetett volna a történet, hiszen anyagi gondjai aligha voltak, mindkét hely hamar népszerűvé vált. De Kratochwill előállt egy meglepő újítással is: kitalálta, hogy a két kávéház között rendszeres közlekedést szervez és saját vendéglátóhelyeire maga viszi a vendégeit, jó pénzért. A cél érdekében kocsigyártókat keresett meg, hogy megfelelő járműveket tervezzenek, akik megalkották az első pesti omnibuszt, amire ekkor még olyan magyarosabb szavakat próbáltak kitalálni, mint a „mindeneskocsi”, a „cimboráskocsi”, vagy éppen a „pajtáskocsi”. Az 1832 nyarán útjára indult első omnibuszra bárki felszállhatott, a kocsikon nagyjából egy tucatnyian fértek el. Az volt a lényeg, hogy az omnibusz több utast vihetett, ráadásul olcsóbban, mint a drága konflisok, fiákerek, vagy bérkocsik. Igaz, nem lehetett a kocsist akárhová elirányítani, hiszen az csak a menetrend szerint járt, cserébe viszont mindig lehetett rá számítani. Míg a céhes fogatok csak akkor indultak, amikor a kocsi megtelt, az omnibuszokra előre lehetett jegyet váltani és mindig pontosan indultak. Ezzel lényegében megszületett a tömegközlekedés.

Ez már a száguldó 20. század! (Ferenciek tere, 1912)

Ez már a száguldó 20. század! (Ferenciek tere, 1912)

Fotó: fortepan.hu

Az üzlet jól is ment, a három omnibusz messze több pénzt hozott, mint amire számítani lehetett. Kratochwill korai startup vállalkozása idővel saját jegyeket nyomtatott és felállította az első jegypénztárakat a városban. Csakhogy a pesti, budai, sőt idővel az óbudai bérkocsis céhek feudális előjogaikat féltve elérték, hogy Budán ne terjeszkedhessen a vállalkozó. Sőt a budai céh kiharcolta, hogy az ottani omnibuszozásra ők kapjanak engedélyt, még akkor is, ha egy szem omnibuszuk sem volt. Ráadásul mindezt úgy, hogy Kratochwillnak korábban a budai tanács már engedélyezte a forgalom elindítását, csak éppen állomáshelyet nem kapott. Hamarosan a pesti céh is beindult és fiatalokat béreltek fel azért, hogy rossz hírét keltsék Kratochwill omnibuszainak és inzultálják az utasokat.

Kratochwill azzal vágott vissza, hogy kocsijai a város népszerű szórakozóhelyire is jártak, de a céhek nyomására ezektől a vonalaktól is eltiltották a vállalkozót. Még azt is elővették, hogy Kratochwillnak a kávéházaiból biztos megélhetése van, érthetetlen, hogy miért okoz ennyi kellemetlenséget a közlekedésben. Ám a pesti tanács végül mégis csak meghosszabbította Kratochwill engedélyét. De hiába. A cseh vállalkozó megelégelte a küzdelmet és 1837-ben egy kávé mellett hátradőlve feladta az omnibuszozást. Állítása szerint befektetése így is bőven megtérült.

Alig pár hónappal később céhes kocsik jártak ki a Városligetbe, de ezért a szolgáltatásért már nem tolongtak a fővárosiak. A járatokat csakhamar megszüntették. De újabb vállalkozók jöttek, és végül mégis elszaporodtak az omnibuszok a városban, s a lóvasút 1866-os megjelenéséig uralták a főváros útjait.De még utána is, évtizedekig meghatározó tömegközlekedési eszközök voltak. Noha az első autóbusz 1915-ben indult a fővárosban, az omnibusz 1929. április 30-én közlekedett utoljára menetrend szerint, a Szent Imre herceg (ma Villányi) úton.

Neked ajánljuk