Keresztes háború a káromkodás ellen – ráadásul a villamoson!

  • Zsigmond Gábor
  • 2015. augusztus 27.

Villamos, szék

Nehéz elképzelni, milyen lehetett az utasok és a katonásan fellépő kalauzok viszonya az 1930-as, 1940-es évek Budapestjén. De rendeleteket és utasításokat tanulmányozva úgy tűnik, nem volt felhőtlen.

Már a BSZKRT dolgozói lapjának „humor” rovatában is előkelő helyet foglalnak el az utasokról szóló élcelődő adomák. Az ártatlan, művi tréfákból csak sejteni lehet, hogy a valóság ennél is rosszabb volt. Rá is bukkantunk egy 1940-ben kelt utasításra, amelyben vitéz Ujházy igazgatóhelyettes rendelt el külön oktatást a forgalmi dolgozóknak „az utazóközönséggel szemben tanúsítandó előzékeny és udvarias magatartás” címmel. Úgy látszik, a korábbi fejtágítók nem sokat értek, mert mint megtudjuk: „Az utazóközönség köréből érkező panaszlevelek azt mutatják, hogy alkalmazottaink az ismételt oktatások dacára sem tanúsítanak megfelelően előzékeny és udvarias magatartást az utazóközönséggel szemben. Az alkalmazottak egy része megadja ugyan a kért felvilágosítást, ha az utas kérdést intéz hozzája, de ezt olyan modorban és hangnemben teszi, hogy az jogosan sérti az utasok önérzetét.”

Nem ismertek tréfát

Nem ismertek tréfát

Fotó: fortepan.hu


Ám a céltudatos oktatómunka sem hozta meg a várt eredményeket, különben fölöslegesnek tűnne egy alig másfél évvel később kiadott másik céges rendelet a káromkodásról. Ráadásul ezt már maga a vezérigazgató írta alá. Az utasítás – némi politikai áthallással – arról rendelkezett, hogy „a káromkodás beszennyezi beszédünket és eldurvítja az egymás közötti érintkezést. Ennek a rossz szokásnak a leküzdésére országos mozgalom indult meg. E mozgalomnak különös jelentőséget ad az a keresztes háború, amelyet Hazánk Európa nemzeteivel együtt az istentagadó bolsevizmus ellen folytat. Elvárom, hogy alkalmazottaink ezt az igaz emberhez méltatlan, alacsonyrendű szokást ne csak a maguk körében igyekezzenek gyökerestől kiirtani, hanem szolgálatuk közben is segítsék elő a nemes célú mozgalom törekvéseit.”

Nem volt persze elég a beosztott munkatársak megregulázása. A kor utaskapcsolati attitűdjének megfelelően – persze a megfelelő törvényi hivatkozással – előírták az utasok megnevelését is: „Törvényeink az istenkáromlást és a káromkodás bűncselekménynek, illetve kihágásnak minősítik és szigorúan büntetik. Az istenkáromlást sem otthonukban, sem pedig munkahelyükön ne tűrjék el és ha szolgálatuk teljesítése közben akár társaik, akár a közönség körében káromlást hallanak, a magáról megfeledkezett káromkodót kellő türelemmel figyelmeztessék.”

Anyázás másképp

Anyázás másképp

 

 

Bármennyire is hihetetlen, de a kalauzok irodáiba plakátokat is vittek a központból, hogy „a szolgálati helyeken kifüggesztett figyelmeztető fali képek emlékeztessék valamennyi alkalmazottunkat a káromkodás elleni küzdelemben rájuk háruló kötelességre”.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.