Visszhang: tévésorozat

A rezsim

Visszhang

Ahogy egy koncerten elüvölti magát az énekes, hogy „Hello, Kazincbarcika!” és a közönség teljesen megőrül a megszólítottság sosem látott magaslataitól, úgy fogadja a néző A rezsimet hirtelen.

Képernyőre mutogatás, mély bólogatások és cinikus felhorkanások melegágya Stephen Frears és Kate Winslet új sorozata, amely a teljhatalom tébolyát igyekszik bemutatni, de maga sem biztos benne, hogy a tükör a görbe-e, vagy az alak, aki benne áll.

Egy kis, közép-európai ország paranoiás vezetője, félelemből indított döntései nyomán egy szélsőséges nacionalista katonájának tanácsait kezdi követni, és beint a korábbi amerikai szövetségeseinek. Míg „a Nyugat irányába tanúsított, kvázi dacos hozzáállása” jelentősen megemeli a népszerűségét a kisemberek között, udvartartása és az (eddig valódi irányítást végző) tanács egyre jobban retteg, hogy vajon meddig fajul a kancellár – hű kutyájával megtámogatott – megháborodása.

A kockázat kicsi, az öröm nagy az „arra gondolsz, amire én?” című játék ezen, kezdő szintjén. Az átélhetőség mindenkor adu, az alapötlet tehát nagyon erős és a látvány is meggyőző, sőt a politikai sorozatok kötelező, lába szedve egymás mellett értekező részei is mennek. Csak a szatírához nincs elég humora a produkciónak. Hiszen itt maga a helyzet a nevetséges és abszurd, A rezsim csak dokumentálja azt. Pedig a dráma jócskán túlzó helyzetekkel – vagy ha másssal nem, az állandó döntött kamerás megoldásokkal – arról biztosít, hogy itt nem egyenesen a valóságra nézünk rá.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Szálldogálni finoman

Úgy hírlik, a magyar könyvpiacon újabban az a mű életképes, amelyik előhúz egy másik nyuszit egy másik kalapból. A szórakoztatás birodalmában trónfosztott lett a könyv, az audiovizuális tartalom átvette a világuralmat. Ma tehát a szerző a márka, műve pedig a reklámajándék: bögre, póló, matrica a kisbuszon. 

Ja, ezt láttam már moziban

Dargay Attila ikonikus alkotója volt a világszínvonalú magyar animációs filmnek. A Vukot az is ismeri, aki nem olvasta Fekete István regényét, de tévésorozatain (Pom Pom meséi, A nagy ho-ho-horgász stb.) generációk nőttek fel, halála után díjat neveztek el róla. Dédelgetett terve volt Vörösmarty klasszikusának megfilmesítése. 

Desperados Waiting for the Train

  • - turcsányi -

Az a film, amelyikben nem szerepel vonat, nos, bakfitty. S még az a film is csak határeset lehet, amelyikben szerepel vonat, de nem rabolják, térítik vagy tüntetik el. Vannak a pótfilmek, amelyekben a vonatot buszra, tengerjáróra, repülőgépre, autóra/motorra, egészen fapados esetben pedig kerékpárra cserélik (mindegyikre tudnánk több példát is hozni). 

Lentiből a világot

Nézőként már hozzászoktunk az előadások előtt kivetített reklámokhoz, így a helyünket keresve nem is biztos, hogy azonnal feltűnik: itt a reklám már maga az előadás. Kicsit ismerős az a magabiztosan mosolygó kiskosztümös nő ott a képen, dr. Benczés Ágnes Judit PhD, MBA, coach, csak olyan művien tökéletesre retusálták, kétszer is meg kell nézni, hogy az ember felismerje benne Ónodi Esztert.

Crescendo úr

A Semiramis-nyitánnyal kezdődött koncert, és a babiloni királynőről szóló opera szimfonikus bombákkal megtűzdelt bevezetője rögtön megalapozta az este hangulatát. Szépen adta egymásnak a dallamokat a klarinét, a fuvola, a pikoló, a jellegzetes kürttéma is könnyed fesztelenségét domborította Rossini zenéjének, akit a maga korában Signore Crescendónak gúnyoltak nagy ívű zenekari hegymászásai okán. A Danubia Zenekarra a zárlatban is ilyen crescendo várt.

Közel tíz éve húzódik a balatoni körvasút nagy terve

Jövőre lesz tíz éve, hogy Lázár János a kormányinfón közölte, megépül a balatoni körvasút abból az 1100 milliárd forintból, amit a kormány vasútfejlesztésekre szán. A projektnek 2023-ban kellett volna befejeződnie, de azóta tizenöt balatoni állomásra még tovább is tart az út, mint korábban.