Visszhang: tévésorozat

Az afterparti

  • SzSz
  • 2023. szeptember 13.

Visszhang

Rian Johnson Tőrbe ejtvéje óta még csak négy év telt el, mégis többen bújtak elő a köpenyege alól, mint ahány gyanúsítottat egy átlagos Agatha Christie-regény felvonultat.

Nincs semmi újdonság tehát a posztmodern, önreflektív gyilkossági rejtélyekben, Christopher Miller mégis igyekszik valami új színt felvinni a klisék köré. Alkotótársával, Phil Lorddal az elmúlt évek legkreatívabb animációit jegyzik (A Lego-kaland; Pókember – Irány a Pókverzum), Az afterparti viszont olyan, mint egy forgatókönyvíró-iskolai röpdolgozat, ahol a lelkes növendékek igyekszenek a lehető legtöbb leleménnyel kitűnni. A sztori egy gimis osztálytalálkozón játszódik, amelynek utóbulija gyilkosságba torkollik. A kiérkező habókos rendőr (Tiffany Haddish) minden jelenlévőt kihallgat, s ahogy az már lenni szokott, indítéka valamennyi szereplőnek akadt, de mindenki tagad. Ahogy jönnek sorra a tanúk, úgy változik a vallomások hangulata, és ezzel az epizódok műfaja: akad tinifilm, akció, animáció és pszichothriller is.

A zsonglőrködés közben viszont szinte teljesen elsikkad a bűntény, így a néző hamar veszít lelkesedéséből – főleg azért, mert a figurák nem túl érdekesek.

A második évadra némiképp javul a helyzet. A még közhelyesebb alapfelállás (esküvő) még több kreativitást követelt az íróktól: itt már van példa Wes Andersonra, erotikus thrillerre és talált szalagos mozira is. Nemcsak Haddish kap nagyobb teret, hogy bemutassa, milyen remek komika, de az új, ismertebb arcokat felvonultató szereplőgárda is jobban teljesít.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.