Visszhang: könyv

Bánhidi Lilla: Sorsod Borsod

Visszhang

Alexa egy csúnya szakítást követően költözik Miskolcról Budapestre.

Kulturális riporterként helyezkedik el egy közepesen népszerű tévécsatornánál, a munkájával azonban elégedetlen. Bűnügyekkel szeretne foglalkozni inkább, és elszántságának köszönhetően az álma teljesülni látszik: a Sorsod Borsod nevű Facebook-csoportban rátalál egy Miskolc környékéről eltűnt fiatal lányokról szóló, izgalmasnak ígérkező sztorira. Vissza kell tehát térnie fiatalkora helyszíneire, ahol az is kiderül, hogy volt barátja nyomoz az eltűnt lányok után.

A szerző első krimije a városszerte felbukkanó levágott lábfejek és a főzőverseny győztes kocsonyájába belefőzött emberi maradványok ellenére is könnyed nyári olvasmány. A jól bevált sémákból összerakott – kevéssé invenciózus – bűnügyi szál mellett ugyan egy-egy pillanatra releváns társadalmi kérdéseket is felvillant a regény, ám a pitiáner bűnöző férj miatt szenvedő cigány család sorsa, a nyomorból kitörni vágyó fiatal srác története, vagy a helyi szintű korrupció nem tud szerves részévé válni a cselekménynek, sőt ezek tárgyalása egy idő után egyszerűen félbeszakad. A gyilkos felkutatásánál még az is fontosabbnak tűnik, hogy Alexa és Norbert vajon újra összejönnek-e. Maga a szöveg is terjengős, túlírt, dinamikailag egyenetlen és tele van felesleges kitérőkkel. Lokálspecifikus krimi helyett romantikus ponyvát kapunk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.