Kulturális riporterként helyezkedik el egy közepesen népszerű tévécsatornánál, a munkájával azonban elégedetlen. Bűnügyekkel szeretne foglalkozni inkább, és elszántságának köszönhetően az álma teljesülni látszik: a Sorsod Borsod nevű Facebook-csoportban rátalál egy Miskolc környékéről eltűnt fiatal lányokról szóló, izgalmasnak ígérkező sztorira. Vissza kell tehát térnie fiatalkora helyszíneire, ahol az is kiderül, hogy volt barátja nyomoz az eltűnt lányok után.
A szerző első krimije a városszerte felbukkanó levágott lábfejek és a főzőverseny győztes kocsonyájába belefőzött emberi maradványok ellenére is könnyed nyári olvasmány. A jól bevált sémákból összerakott – kevéssé invenciózus – bűnügyi szál mellett ugyan egy-egy pillanatra releváns társadalmi kérdéseket is felvillant a regény, ám a pitiáner bűnöző férj miatt szenvedő cigány család sorsa, a nyomorból kitörni vágyó fiatal srác története, vagy a helyi szintű korrupció nem tud szerves részévé válni a cselekménynek, sőt ezek tárgyalása egy idő után egyszerűen félbeszakad. A gyilkos felkutatásánál még az is fontosabbnak tűnik, hogy Alexa és Norbert vajon újra összejönnek-e. Maga a szöveg is terjengős, túlírt, dinamikailag egyenetlen és tele van felesleges kitérőkkel. Lokálspecifikus krimi helyett romantikus ponyvát kapunk.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
