Visszhang: könyv

Bánhidi Lilla: Sorsod Borsod

Visszhang

Alexa egy csúnya szakítást követően költözik Miskolcról Budapestre.

Kulturális riporterként helyezkedik el egy közepesen népszerű tévécsatornánál, a munkájával azonban elégedetlen. Bűnügyekkel szeretne foglalkozni inkább, és elszántságának köszönhetően az álma teljesülni látszik: a Sorsod Borsod nevű Facebook-csoportban rátalál egy Miskolc környékéről eltűnt fiatal lányokról szóló, izgalmasnak ígérkező sztorira. Vissza kell tehát térnie fiatalkora helyszíneire, ahol az is kiderül, hogy volt barátja nyomoz az eltűnt lányok után.

A szerző első krimije a városszerte felbukkanó levágott lábfejek és a főzőverseny győztes kocsonyájába belefőzött emberi maradványok ellenére is könnyed nyári olvasmány. A jól bevált sémákból összerakott – kevéssé invenciózus – bűnügyi szál mellett ugyan egy-egy pillanatra releváns társadalmi kérdéseket is felvillant a regény, ám a pitiáner bűnöző férj miatt szenvedő cigány család sorsa, a nyomorból kitörni vágyó fiatal srác története, vagy a helyi szintű korrupció nem tud szerves részévé válni a cselekménynek, sőt ezek tárgyalása egy idő után egyszerűen félbeszakad. A gyilkos felkutatásánál még az is fontosabbnak tűnik, hogy Alexa és Norbert vajon újra összejönnek-e. Maga a szöveg is terjengős, túlírt, dinamikailag egyenetlen és tele van felesleges kitérőkkel. Lokálspecifikus krimi helyett romantikus ponyvát kapunk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.