Visszhang: lemez

Blood Incantation: Absolute Elsewhere

Visszhang

Ha egy metállemez felkerül a Time év végi top 10-es listájára, akkor ott „történt valami”.

Ha ráadásul ez a lemez death metal – azaz minden létező zenei stílus közismerten legkeményebbjei közé sorolható –, akkor pláne érdemes ránézni, hogy mi történhetett. A harmadik lemezénél járó denveri Blood Incantation kiadványa persze a Time-lista nélkül is érdekes lett volna, hiszen olyat hoztak ebben a műfajban, amit nagyon hosszú ideje senki nem tudott: újat tettek hozzá. A recept annyi, hogy a death metalban optimális esetben mindig is jelen lévő progresszív rockos megoldásokat mindenki másnál őszintébben vették elő. Ennek köszönhetően az Absolute Elsewhere néha már-már Pink Floydba hajlik, amit az is jól mutat, hogy bár technikailag hat dalról beszélünk, a lemez valójában két-két rettentő hosszú, de „papíron” feldarabolt szerzeményből áll. Ha kell, progrock, ha kell, drone, ha kell, ambient, ami olyan természetesen hömpölyög a szellős mozdulatlanságból az egyre durvább riffek felé, hogy az igazán metálos kapálásoknál szinte fel sem tűnik, hogy itt már nem szintiszőnyegről, hanem gyomorból jövő hörgésről van szó. Ehhez jár a gyakorlatilag tökéletes hangzás, amelybe valamiféle 1970-es évekbeli koszt is sikerült elrejteni úgy, hogy közben minden hangszer teljes mértékben 21. századi módon került a helyére. Akár annak is érdemes megpróbálkoznia a szövegeiben az emberi tudat eltűnéséről hörgő Blood Incantation harmadik lemezével, aki eddig azt gondolta, képtelen ennyire szélsőséges hangoskodást befogadni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.