Visszhang: lemez

Brahms, Medtner: Reminiscence / Balogh Ádám

Visszhang

Figyelmet parancsoló felütés: ezekre a Brahms-balladákra szokták mondani, hogy a nyitott kvintekkel és oktávokkal mitikus, „ossziáni” hangot idéznek. 

Az 1997-es születésű zongoraművész a nyakuknál fogva ragadja meg ezeket a darabokat, máshogy nem is lehet, hiszen nem ábrándok, fantáziák, hanem kötött formájú elbeszélő költemények, csak éppen történet nélküliek. Még a schumanni líraiságot idéző negyedik ballada, a H-dúrban áradó Andante sem arra született, hogy megnyugtasson, lappangó feszültséget hallunk benne, amit Balogh Ádám türelmesen, ívelt dinamikával és szép billentéssel épít fel.

Sokaknak újdonság lesz a Rachmaninovnál pár évvel fiatalabb orosz komponista, Nyikolaj Medtner neve, akinek zongoraközpontú életműve – tizennégy szonátája, három zongoraversenye, csokornyi kamaraműve – kisebb „újrafelfedezési” hőemelkedést okozott az elmúlt években. Noha a darabjait időnként Emil Gilelsz, Szvjatoszlav Richter vagy Borisz Berezovszkij is műsorra tűzte, Az elfelejtett melódiák című ciklus rászolgál a címére. Nem hálátlan feladat ez a nosztalgikus-szentimentális hangulatú sorozat: egyik-másik tétele Lisztet idézi, olykor pedig Rimszkij-Korszakov egzotikum iránti fogékonyságával találkozunk benne. Balogh Ádám játéka ismét kiegyensúlyozott és átgondolt (a folklórból táplálkozó Danza rustica előadásában egy cseppnyi humort is tartalmaz), s ha egy zongoristának ilyen áttetsző rend uralkodik a fejében, akkor okkal feltételezzük, hogy az ujjai sem vetemednek engedetlenségre.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.