Visszhang: könyv

Get Back – A Beatles szavaival

  • - legát -
  • 2022. március 16.

Visszhang

A karácsonyi filmdömping talán legérdekesebb, ám korántsem tökéletes darabja a Beatles utolsó évében játszódó Get Back volt.

Peter Jackson háromrészes, több mint 450 perces dokumentumfilmje archív anyagok felhasználásával készült, amelyek javát hangstúdióban rögzítették, tehát a tagok vagy zenélnek, vagy beszélgetnek. De a film mellett megjelent egy hasonló című könyv is, amelyre vélhetően nem csak azért jutott kevesebb reflektorfény, mert bevallottan „kísérő” kiadványnak szánták, de azért sem, mert a Beatlesről, a zenekar megszűnése után több mint 50 évvel, nehéz újat mondani. Főleg könyv alakban.

Persze a Get Back nem ígér meglepetést, újdonságot, sőt nem is akar a film árnyékából kilépni. A pazar kiállítású kiadvány elsősorban Ethan A. Russell és Linda Eastman (1969 márciusától Linda McCartney) albuma, akik a hatvanas évek végén már mindketten befutott sztárfotósok voltak. A baj csak az, hogy a helyszín egyhangúsága miatt néhány oldal után az arcok is „egyhangúvá” válnak. De nem azért, mert rossz képek lennének, csak túlzás ilyen sokat használni belőlük. De ennek ellenére sem okoz ám csalódást a Get Back! Mert ugyan a könyvben ugyanúgy 1969 januárjának napjait élhetjük át a Beatles tagjaival, mint a filmben, és leginkább a korabeli beszélgetéseket olvashatjuk, viszont a több mint hét és fél órás filmhez képest a szerkesztett párbeszédek igenis feszesebbé, könnyebben befogadhatóvá teszik a történetet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.