Visszhang: könyv

Get Back – A Beatles szavaival

  • - legát -
  • 2022. március 16.

Visszhang

A karácsonyi filmdömping talán legérdekesebb, ám korántsem tökéletes darabja a Beatles utolsó évében játszódó Get Back volt.

Peter Jackson háromrészes, több mint 450 perces dokumentumfilmje archív anyagok felhasználásával készült, amelyek javát hangstúdióban rögzítették, tehát a tagok vagy zenélnek, vagy beszélgetnek. De a film mellett megjelent egy hasonló című könyv is, amelyre vélhetően nem csak azért jutott kevesebb reflektorfény, mert bevallottan „kísérő” kiadványnak szánták, de azért sem, mert a Beatlesről, a zenekar megszűnése után több mint 50 évvel, nehéz újat mondani. Főleg könyv alakban.

Persze a Get Back nem ígér meglepetést, újdonságot, sőt nem is akar a film árnyékából kilépni. A pazar kiállítású kiadvány elsősorban Ethan A. Russell és Linda Eastman (1969 márciusától Linda McCartney) albuma, akik a hatvanas évek végén már mindketten befutott sztárfotósok voltak. A baj csak az, hogy a helyszín egyhangúsága miatt néhány oldal után az arcok is „egyhangúvá” válnak. De nem azért, mert rossz képek lennének, csak túlzás ilyen sokat használni belőlük. De ennek ellenére sem okoz ám csalódást a Get Back! Mert ugyan a könyvben ugyanúgy 1969 januárjának napjait élhetjük át a Beatles tagjaival, mint a filmben, és leginkább a korabeli beszélgetéseket olvashatjuk, viszont a több mint hét és fél órás filmhez képest a szerkesztett párbeszédek igenis feszesebbé, könnyebben befogadhatóvá teszik a történetet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.