Visszhang: könyv

Get Back – A Beatles szavaival

  • - legát -
  • 2022. március 16.

Visszhang

A karácsonyi filmdömping talán legérdekesebb, ám korántsem tökéletes darabja a Beatles utolsó évében játszódó Get Back volt.

Peter Jackson háromrészes, több mint 450 perces dokumentumfilmje archív anyagok felhasználásával készült, amelyek javát hangstúdióban rögzítették, tehát a tagok vagy zenélnek, vagy beszélgetnek. De a film mellett megjelent egy hasonló című könyv is, amelyre vélhetően nem csak azért jutott kevesebb reflektorfény, mert bevallottan „kísérő” kiadványnak szánták, de azért sem, mert a Beatlesről, a zenekar megszűnése után több mint 50 évvel, nehéz újat mondani. Főleg könyv alakban.

Persze a Get Back nem ígér meglepetést, újdonságot, sőt nem is akar a film árnyékából kilépni. A pazar kiállítású kiadvány elsősorban Ethan A. Russell és Linda Eastman (1969 márciusától Linda McCartney) albuma, akik a hatvanas évek végén már mindketten befutott sztárfotósok voltak. A baj csak az, hogy a helyszín egyhangúsága miatt néhány oldal után az arcok is „egyhangúvá” válnak. De nem azért, mert rossz képek lennének, csak túlzás ilyen sokat használni belőlük. De ennek ellenére sem okoz ám csalódást a Get Back! Mert ugyan a könyvben ugyanúgy 1969 januárjának napjait élhetjük át a Beatles tagjaival, mint a filmben, és leginkább a korabeli beszélgetéseket olvashatjuk, viszont a több mint hét és fél órás filmhez képest a szerkesztett párbeszédek igenis feszesebbé, könnyebben befogadhatóvá teszik a történetet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.