Visszhang: film

Jeges pokol

  • - kg -
  • 2021. augusztus 4.

Visszhang

1994-ben mutatták be a feketére festett hajú Michael Caine-nel és a feketére festett öves Steven Seagallel a Lángoló jég című akciófilmet: Caine épp nagyon lent volt, Seagal pedig nagyon fent, így eshetett meg a történelmi kézfogó.

Történetünk szempontjából ennek csupán annyi a jelentősége, hogy ha jeges filmben hatvanpluszos nagy színészt látunk az Egyesült Királyságból, ott két dologra lehet számítani: vagy Steven Seagalre, vagy ami ennél egy fokkal kevésbé ijesztő; véres jégre. Nos, a Jeges pokol az utóbbi kategóriába tartozik. Sok jég, sok hulla és Liam Neeson, aki kamionsofőri helytállással és ír büszkeséggel vezet végig a befagyott vizeken. Senki sincs ma Hollywoodban, aki nála megsemmisítőbben tudná odavetni, hogy „csókold meg az ír seggemet”. E felszólítás lehet, hogy már külön a sztár kedvéért, kedves kikacsintásként került a forgatókönyvbe, amelynek írója ritka nagy kikacsingató lehet: oké, értjük, hogy látta A félelem bérét és olvasta az Egerek és embereket. Vagy fordítva. Ha Steinbeck nem írt motoros szános üldözést, az ő baja, a Jeges pokol alkotói nem követték el ezt a hibát. Talán csak az róható fel nekik, hogy Neeson még jégre sem szállt, hogy bizonyos fúrófejek kézbesítésével megmentse a mélyben rekedt bányászokat, de már tudod, hogy kit várnak haza hiába a szerettei. Talán jobb is így, a feszültségkeltés amúgy is olcsó trükk, lejárt lemez, amit viszont sosem unhatunk meg, az a repedező jég és Neeson repedésálló ábrázata, az a filmről filmre cipelt drámai komolyság, amellyel azt mondja: „ez most már személyes”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.