A szerző tabuk nélkül, feloldozást kínálva és empátiát ébresztve, őszintén beszél bántalmazásról, szexualitásról, párkapcsolati és generációs kérdésekről. Más kérdés, hogy a szövegek mennyiben képesek a küldetéstudatot félretéve, pusztán versként érvényesülni. A magát „Insta-költőnek” tartó szerző második kötetével kapcsolatban nem igazán lehet az egyes szövegeket autonóm alkotásként értékelni. A Más világok legalább olyan hangsúlyosan jelenti a könyvtárgyat, mint a költeményeket, és ez sajnos nem minden esetben válik előnyére.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
