Visszhang: lemez

Kodály & Ligeti: Sonatas / Zétényi Tamás

Visszhang

A történetet, miszerint Pablo Casals egy antikvárium alsó polcán talált rá Bach csellószvitjeire, ismerjük.

Azt talán nem, hogy 1915-ben, amikor Kodály Zoltán saját szóló cselló­szvitjét komponálta, még alig voltak hasonló, újabb kori darabok a repertoárban. Ő radikális eredetiségre törekedett, és ez a megközelítés Zétényi Tamásra is jellemző. A kortárs zenei színtér ismert és keresett gordonkaművésze a bemutatkozó albumán a szokottnál karsúlyosabb vonókezeléssel, komoly, szinte militáns fegyelemmel lát a darabhoz, de annál erőteljesebben hatnak a lírai szakaszok – a nyitótétel magas, éneklő dallamai –, és annál élénkebbek a cselló zenekari gazdagságot idéző hangszínei. „Mint Chopin a zongora lelkébe, Kodály a gordonkáéba tudott legmélyebben elmerülni” – írta Molnár Antal a darabról, amit egy ilyen elemi erejű interpretáció után nem kell magyarázni. Noha egyszerre él melodrámai, romantikus, valamint barbár, formátlan gesztusokkal, Ligeti Csellószonátája a Kodály-mű folytatásának hat, a Capriccio tétel toccataszerű rohamai pedig a humort sem nélkülözik. Ligeti hattételes Brácsaszonátája, a kilencvenes években klasszicizálódó szerző alkotása zárja az albumot – az előadó saját átiratában. Fanyar, fojtogató atmoszférájú zene, amelyben máramarosi népzene, ironikus gesztusok és ördöglétraszerű futamok is elférnek. Ami brácsás változatban személyes volt, az csellón ijesztő és kozmikus látomássá válik. A szólista makulátlan ritmus- és formaalkotása ezúttal csak eszköz. Nagyobb a cél.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.