Visszhang: lemez

Lavender Country: Blackberry Rose

Visszhang

Patrick Haggerty 1973-ban jelentette meg a Lavender Country debütáló lemezét, majd a kis példányszámban kiadott album szinte azonnal eltűnt a süllyesztőben, a frontember pedig szögre akasztotta a gitárt.

Ő volt az első nyíltan meleg countryzenész, aki a szellemes sorokkal alaposan megtűzdelt dalszövegeiben sem rejtette véka alá másságát, amit a macsóságát hangsúlyozó szcéna nem igazán tolerált. Az aktivistaként is dolgozó Haggerty időközben többször próbálkozott – sikertelenül – a politikai pályafutással, a 2000-es évek eleje óta pedig ismét zenélni kezdett különösebb sikerek nélkül. De amikor pár évvel ezelőtt újra kiadták első lemezét, váratlanul elkezdtek felfigyelni a történetére és a dalaira.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.