Visszhang: lemez

Manic Street Preachers: Lifeblood 20

Visszhang

Már majdnem mindegyik korábbi albumát kiadta újra a Manic Street Preachers, és valószínűleg ez lehetett az oka annak, hogy legkevésbé sikeres lemezüket, az idén húszéves Life­bloodot sem hagyták ki a sorból. Noha azóta megbékéltek vele, régebben elég sokat szidták az interjúkban, mondván, hogy túl sokat szöszöltek a technikai részletekkel és a szintetizátorokkal. De két évtized elteltével sok minden meg tud szépülni, és ez alól a Manics hetedik lemeze sem kivétel. Noha túl steril és polírozott a hangzás, az első három dal zseniális. A zenekar megalakulásáról szóló 1985-öt nem véletlenül játsszák mostanában sokat a koncertjeiken, a Love of Richard Nixonról továbbra sem lehet eldönteni, hogy kritikus, szimpatizálós vagy ironikus, az Empty Souls pedig hibátlan sláger. Ezután viszont sajnos leül a színvonal, egyedül a James Dean Bradfield által remekül énekelt I Live to Fall Asleepben van spiritusz.

Pedig a most megjelentetett reissue 46 tracket tartalmaz. Kapunk demókat, BBC-s élő felvételeket, két remixet, továbbá van tizenkét darab kislemez B oldal is. Közülük a lemezhez képest nyersebb hangzású Everything Will Be, a korai Simple Mindsot idéző Everyone Knows/Nobody Cares, a rockosan húzós Voodoo Polaroids és a pozitív töltetű The Soulmates emelkedik ki. A Manics három évvel e korong eredeti kiadását követően, 2007-ben a Send Away the Tigers albummal és a Your Love Alone Is not Enough című csúcsslágerrel hagyta maga mögött ezt a kevésbé sikeres időszakot.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.