Visszhang: tévésorozat

Bodkin

Visszhang

Az Obama házaspár produkciós cégének nevével fémjelzett true crime zsánert és ír kliséket kritizáló Bodkin maga is a saját csapdájába esik.

Három messziről jött podcaster (illetve kettő plusz a formátumot látványosan megvető Guardian-újságíró) érkezik a fiktív Bodkin városába. Az oknyomozó újságíró Dove (Siobhán Cullen) egy balul elsült riport következményei elől menekül ide, gyermekkori traumái helyszínére. A naiv, látványosan lelkesedő Gilbert (Will Forte) saját ír gyökereit keresi, és igyekszik megismételni eddigi egyetlen nagy podcastdobását, amelyet rákos feleségéről készített. Kutató-asszisztense, Emmy (Robyn Cara) Gilbertet és Dove-ot is bálványozza, de még van mit tanulnia. Egy 25 évvel ezelőtti hármas eltűnés emlékét jönnek feleleveníteni (a helyiek egyre növekvő nemtetszésére), ám faggatózásuk egyre felkavaróbb új nyomokat és titkokat hoz a felszínre.

A sorozat legárnyaltabb alakja és egyben kritikus külső szemlélője Dove, aki a maga keresetlen módján tudatja Gilberttel, mennyire megveti szenzációhajhász módszereit. Kettejük ellentéte – a rácsodálkozó naivitás és a hűvös cinizmus – szül néhány szórakoztató pillanatot, de a szériának sosem sikerül elérnie végső célját, a true crime műfaj lebontását és kritikus analízisét (és az oknyomozó újságírás piedesztálra emelését, ami sajnos a való életben ritkán jár igazi elismeréssel). A Bodkin felvonultat néhány jól megírt figurát, ezek kedélyesen merítenek a jól megszokott ír toposzokból, de a kultúra és a bűn mély elemzésétől azért messze van.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.