„Vagy talán az erőről. A rendszerkritikáról, a farmerről, a motorokról, a sebességről. Vagy az ördögről” – elmélkedik Kevin a film elején, aki egyedül azért kezdett el dobolni, mert így a tesiórákat kiválthatta zenekari próbákkal. Társa és egyetlen barátja, Hunter ellenben nem csak hosszú hajában és acélbetétes bakancsában hordozza a rockot: kívülről tud minden akkordot az Iron Maidentől a Slayerig – már csak saját szólóját kellene eljátszania. De ha nem akarnak kétszemélyes banda lenni, mint a The White Stripes, kéne egy basszeros. Rá is találnak a dühkezelési problémákkal küzdő, ugyancsak különc Emilyre, akinek nem csak a klarinéttudása kelti fel a figyelmüket. Néhány hevenyészett próba, veszekedések, feloszlások, bulik és balhék után irány a bandák csatája, amelynek megnyerése hírnevet hozhat számukra.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
