Visszhang: lemez

Porteleki Áron: Smearing

Visszhang

Dobosnak lenni elég méltatlan feladat.

A dobosnak nem csak azzal kell szembesülnie, hogy bármit is csinál, úgyis az énekesre és a gitárosra figyel mindenki, de ha például magára marad és szólóban nyomul, az emberek jelentős része el sem tudja képzelni, hogy érdekes lehet a végeredmény, hiszen egy dob nem tud dallamokat játszani. Porteleki Áron ezekre a hülyeségekre cáfol rá első stúdiólemezével, de ha felocsúdtunk a meglepetésből, hogy Porteleki alapvetően dobos (és mellette erős népzenei alapokkal rendelkező brácsás), akkor ott a következő meglepetés, hogy ugyan összeszedettnek és átgondoltnak tűnik az egész produkció, tulajdonképpen improvizációból született.

A Smearing a továbbgondolása Kelemen Patrik Cryptic Bodies című kortárs táncművének, amelyet 2021-ben eleve úgy találtak ki, hogy a zenei anyag önálló életre kelve fejlődjön. Porteleki a lemezt üres színháztermekben rögzítette esténként, hogy aztán dobok köré épülő alapokra húzza fel a hol egészen drone metálos, hol kísérleti elektronikus, máshol egyszerűen csak furcsa dalait. A végeredménnyel pedig elégedettek lehetünk: egyszerre tudja megidézni a legkedvesebb trip hop emlékeinket, tökéletes alap magányos sétákhoz hazafelé a budapesti éjszakában, hogy aztán egyik pillanatról a másikra átváltson a Szárnyas fejvadász díszleteinek aláfestésébe. Hogy élőben is működik-e a produkció, az a március 23-i lemezbemutatón derülhet ki a Gólyában, ami a Smearing hivatalos megjelenésének is a napja.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.