Visszhang: lemez

Liam Gallagher & John Squire

Visszhang

A Stone Roses 1996-os feloszlása óta nem túl sok időt töltött el a reflektorfényben John Squire.

Kiadott egy lemezt The Sea­horses nevű zenekarával, ezt követte két szólóalbum a 2000-es években, majd inkább a festészetre koncentrált. Az előző évtizedben sor került a Stone Roses újjáalakulására, elsősorban turnék, illetve két új dal formájában, ezután Squire lényegében visszavonult. Érdekes módon egy 2020-as sportbalesetet követő hosszadalmas rehabilitáció ébresztette rá, hogy neki még van zenei mondanivalója. A csuklótörésből lábadozó gitáros nekiállt dalokat írni, és miután tavalyelőtt vendégeskedett Liam Gallagher knebworth-i koncertjein, rájött, hogy a szerzeményei pont a korábbi Oasis-frontember karcos hangján szólalhatnának meg a legjobban. Greg Kurstin producerrel Los Angelesben rögzítették a dalokat (amelyek szövegeiért is Squire felelt), a végeredmény egy remek pszichedelikus, cím nélküli rockalbum lett, ami egész biztosan Gallagher legjobb munkája az utolsó Oasis-album óta. A Raise Your Hands máris bizonyítja, hogy Squire még mindig nagyszerű gitáros, illetve hogy Liam hangja továbbra is alkalmas a világmegváltó refrének éneklésére. A Love You Forever Hendrixet, a Mars to Liverpool és a One Day at a Time az 1973 körüli Lennont idézi, az I’m a Wheel meg színtiszta blues, s van benne egy Star Wars-idézet is. A You’re Not the Only One-ban Led Zeppelin-hatások mutathatók ki, a Mother Nature’s Song nem csak a címe miatt beatleses, a Just An­other Rainbow pedig az a dal, amelyben a leginkább összeér az Oasis és a Stone Roses.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.