Visszhang: lemez

Liam Gallagher & John Squire

Visszhang

A Stone Roses 1996-os feloszlása óta nem túl sok időt töltött el a reflektorfényben John Squire.

Kiadott egy lemezt The Sea­horses nevű zenekarával, ezt követte két szólóalbum a 2000-es években, majd inkább a festészetre koncentrált. Az előző évtizedben sor került a Stone Roses újjáalakulására, elsősorban turnék, illetve két új dal formájában, ezután Squire lényegében visszavonult. Érdekes módon egy 2020-as sportbalesetet követő hosszadalmas rehabilitáció ébresztette rá, hogy neki még van zenei mondanivalója. A csuklótörésből lábadozó gitáros nekiállt dalokat írni, és miután tavalyelőtt vendégeskedett Liam Gallagher knebworth-i koncertjein, rájött, hogy a szerzeményei pont a korábbi Oasis-frontember karcos hangján szólalhatnának meg a legjobban. Greg Kurstin producerrel Los Angelesben rögzítették a dalokat (amelyek szövegeiért is Squire felelt), a végeredmény egy remek pszichedelikus, cím nélküli rockalbum lett, ami egész biztosan Gallagher legjobb munkája az utolsó Oasis-album óta. A Raise Your Hands máris bizonyítja, hogy Squire még mindig nagyszerű gitáros, illetve hogy Liam hangja továbbra is alkalmas a világmegváltó refrének éneklésére. A Love You Forever Hendrixet, a Mars to Liverpool és a One Day at a Time az 1973 körüli Lennont idézi, az I’m a Wheel meg színtiszta blues, s van benne egy Star Wars-idézet is. A You’re Not the Only One-ban Led Zeppelin-hatások mutathatók ki, a Mother Nature’s Song nem csak a címe miatt beatleses, a Just An­other Rainbow pedig az a dal, amelyben a leginkább összeér az Oasis és a Stone Roses.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.