A Shame az Őfelsége titkosszolgálatában című James Bond-film zenei betétjével lép az A38 hajó színpadára fennállása negyedik magyarországi koncertjén. A tagok antiimázsa továbbra sem változott: Sean Coyle-Smith gitáros borzasztó atlétatrikót visel, Josh Finerty basszusgitáros frizurájára pedig egyszerűen nincsenek szavak. Ráadásul ő is elkezdett hozzákerekedni a többiekhez, de korábbi szokásához híven még mindig szereti felszántani hangszerestől a színpadot. Charlie Steen frontember azért formában van, és remekül vezényli le a show-t. Az megy jobban neki, amikor ordít – az énekbe becsúszik jó pár fals hang. A lábdobon az új album borítójának salakmotorja látható (az egyik hangfalon meg palesztin zászló), és egyáltalán nem meglepő, hogy a Cutthroat 12 dalából 9 is felcsendül. A szűk fél ház előtt tartott buli első harmada elképesztően intenzív őrület, amely akkor hág a tetőfokára, amikor elhangzik a zseniális debütáló lemez, a Songs of Praise két dala, a Concrete és a Tasteless. A pár hete a Narancsnak is nyilatkozó Steen kiválóan szervez meg egy circle pitet (lényege, hogy a rajongók széthúzódnak egy nagy üres területet meghagyva, hogy aztán adott jelre visszapogózzák magukat), de ezt követően kicsit leül a buli, és csak az utolsó három dalra pörög fel ismét. Ezek egyike a zenekar korai slágere, a One Rizla, és még Steen is úszik egyet a tömeg tetején. Összességében nem volt rossz, de nem volt annyira intenzív, mint a tavalyelőtti buli a Dürerben.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
