Ráadásul a Texas állambeli Austinban közel három évtizede alakult zenekar a legutóbbi két lemezével, a 2014-es They Want My Soullal és a három évvel későbbi Hot Thoughtsszal ért fel a kreatív csúcsra. Éppen ezért izgatottan vártuk Britt Danielék tizedik LP-jét, amely hozzájuk képest szokatlanul hosszú szünet után érkezett most meg. Közben lezajlott két tagcsere, kiadtak egy válogatáslemezt, berobbant a pandémia, a frontember és a gitáros pedig visszaköltözött a világ élőzenei fővárosának is nevezett Austinba.
A zenészek ezúttal direkt visszavettek az elektronikából, miközben viszonylag sok klasszikus rockot, azon belül is ZZ Topot hallgattak. Manapság már ritka, ha egy zenekar az albumát egy feldolgozással nyitja, márpedig itt pont ez történik: a Held eredetileg egy Bill Callahan-szerzemény, a szintén texasi lakcímmel rendelkező énekes 1999-ben adta ki Smog művésznév alatt. A Hardest Cutban hallható leginkább a jó értelemben vett ZZ Top-os boogie, a Devil & Mister Jones a Bruce Springsteen-féle Promised Landből merít ihletet, az Astral Jacket meg egy jópofa pszichedelikus ballada. Daniel hangjára szokás szerint jó sok visszhangeffekt került, és az orgánuma továbbra is félúton van Tom Petty és Neil Finn között.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
