Visszhang: színház

Szülőfalum, Pest

  • Sándor Panka
  • 2022. január 26.

Visszhang

Fesztbaum Béla a zenés színházi estek specialistája, készített már darabot Seress Rezső dalaiból, Kosztolányi írásaiból, és alapító tagja a GRUND nevű vígszínházi zenekarnak is.

Ezt az előadást rendezőként és zeneszerzőként jegyzi. A Rózsavölgyi Szalon 2016-os előadása, a művész egyszemélyes Molnár Ferenc-estje különleges pluszjelentésekkel töltődik fel a Vígszínházban, amelynek Molnár a házi szerzője volt.

A stilizált díszlet (Enyvvári Péter) hátterében a Vígszínház kivilágított karzatát látjuk, Molnár pedig a Centrál Kávéház asztalánál írja szellemes megfigyeléseit a kor eseményeiről, jelenségeiről. Megelevenednek előttünk a 20. század eleji pesti polgárság világa, jellegzetes helyszínei, figurái. Az előadó néha kiszól, megjegyzi, hogy az Egy, kettő, három című drámáját most éppen az Átriumban játsszák az Alföldivel, de már ugrunk is vissza az időben, feszes a tempó.

 
Fotó: Éder Vera 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.