Visszhang: tévésorozat

Terület

  • - ts -
  • 2024. október 30.

Visszhang

Ha egy pillanatra beleképzeljük magunkat abba a disztópikus helyzetbe, amelyben rossz világ jár az alkotói szabadságra az Egyesült Államokban, s valamiféle ízlésrendőrség elkapja Taylor Sheridant (a Yellowstone-univerzum atyját), és száműzik Ausztráliába, nos, akkor is ugyanazt a helyzetet kell megélnünk, mintha most csak szimplán bekapcsoljuk a tévét.

Magyarul mindkét esetben ugyanaz lenne a műsor. Napjainkban játszódó western, amelyben egy család harcol mindenki ellen marhái és földje megtartásáért, miközben belviszályok is marják.

Minderre két dolgot lehet mondani: egyfelől az ausztrál western távolról sem ritka és egzotikus madár, másfelől Taylor Sheridan nem talált fel soha semmit, a Yellowstone úgy született, hogy nevezett összetolta a Dallast A keresztapával, s elvitte Montanába. A jelen műalkotás létrehozói pedig felíratták valami zugfelcserrel mind­ennek a receptjét, és pénzt, paripát, fegyvert és talentumot sem kispórolva belőle, kikeverték újra. Teljesen rendesen. Amit látunk, ausztrál termék ugyan, de semmiben sem lenne másmilyen, ha amerikai lenne. Ugyanezek a figurák kavarnának ugyanilyen tájban, épp ennyi naplemente lenne meg marha, s minden a bevett dramaturgia szerint haladna előre. Okkal kérdezhetjük, hogy mindez mi végre? Ám az okkal feltett kérdésekre is léteznek előre gyártott, mégis ehető válaszok. Az egyik az, hogy az ilyesmit bizonyítottan sokan szeretik. Frissen is (bár arra már senki nem emlékszik), meg felmelegítve is. Ilyenformán a Területet is simán le lehet darálni, s a további évadai is borítékolhatók.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.