Visszhang: lemez

The Mountain Goats: Bleed Out

Visszhang

Magnóval felvett első lemezei idején valószínűleg kevesen gondolták, hogy a fahangú, erősen közepes tábortűzi gitározást produkáló John Darnielle több évtizeden keresztül meghatározó figurája lesz az amerikai alternatív rocknak.

Noha Darnielle azóta sem lett nagyon kifinomult ízléssel játszó zenész, cserébe kiváló társakat toborzott maga mellé, és időközben valóságos dalszerző-fejedelemmé emelkedett. A Mountain Goats tekintélyes méretű repertoárját az új albumok szervesen egészítik ki, egyáltalán nem az a hallgatók általános benyomása, hogy jó-jó, de régen sokkal jobb volt. Az egyébként is meglehetősen feszes tempóban dolgozó frontember az utóbbi években ráadásul csak úgy ontja magából az új anyagokat, a Bleed Out az ötödik lemezük 2019 óta, a sorban pedig a huszonegyedik. A filmplakátra emlékeztető borító nem véletlen: Darnielle-t olyan régi akció- és horrorfilmek ihlették ezúttal dalszerzésre, mint a Torzszülöttek, a Rambo, vagy a hetvenes években készült olasz rendőrkrimik, így a szövegek is ezt a világot idézik meg. A tematika miatt a Mountain Goats hangzása is nyersebb lett az utóbbi időben megszokotthoz képest, ami elég jól áll a nekik: a nyitó Training Montage azonnal ható sláger, a Wage Wars Get Rich Die Handsome pedig hosszú ideje a leglendületesebb daluk. A Bleed Out mítoszteremtése sikeres, tényleg megelevenednek előttünk a sarkon posztoló pofozógépek, a bekötött szemű túszok; és így még az a pár kissé elkapkodott dalt is meg lehet bocsátani, amelyeket a Mountain Goats hektikus munkatempója miatt szinte kötelező tartozékként kapunk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.