Visszhang: lemez

The Mountain Goats: Bleed Out

Visszhang

Magnóval felvett első lemezei idején valószínűleg kevesen gondolták, hogy a fahangú, erősen közepes tábortűzi gitározást produkáló John Darnielle több évtizeden keresztül meghatározó figurája lesz az amerikai alternatív rocknak.

Noha Darnielle azóta sem lett nagyon kifinomult ízléssel játszó zenész, cserébe kiváló társakat toborzott maga mellé, és időközben valóságos dalszerző-fejedelemmé emelkedett. A Mountain Goats tekintélyes méretű repertoárját az új albumok szervesen egészítik ki, egyáltalán nem az a hallgatók általános benyomása, hogy jó-jó, de régen sokkal jobb volt. Az egyébként is meglehetősen feszes tempóban dolgozó frontember az utóbbi években ráadásul csak úgy ontja magából az új anyagokat, a Bleed Out az ötödik lemezük 2019 óta, a sorban pedig a huszonegyedik. A filmplakátra emlékeztető borító nem véletlen: Darnielle-t olyan régi akció- és horrorfilmek ihlették ezúttal dalszerzésre, mint a Torzszülöttek, a Rambo, vagy a hetvenes években készült olasz rendőrkrimik, így a szövegek is ezt a világot idézik meg. A tematika miatt a Mountain Goats hangzása is nyersebb lett az utóbbi időben megszokotthoz képest, ami elég jól áll a nekik: a nyitó Training Montage azonnal ható sláger, a Wage Wars Get Rich Die Handsome pedig hosszú ideje a leglendületesebb daluk. A Bleed Out mítoszteremtése sikeres, tényleg megelevenednek előttünk a sarkon posztoló pofozógépek, a bekötött szemű túszok; és így még az a pár kissé elkapkodott dalt is meg lehet bocsátani, amelyeket a Mountain Goats hektikus munkatempója miatt szinte kötelező tartozékként kapunk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.