Visszhang: tévésorozat

Three Pines

Visszhang

Armand Gamache Montrealból érkezik az idilli Three Pinesba...

A streamingszolgáltatók tartalom- és alapanyag­éhsége nemcsak a B szoftpornók, délutáni műsorsávból szabadult karácsonyi giccsek és közepes thrillerek derékhadának kedvez, hanem a ponyvába hajló krimi­adaptációknak is. A Netflix az utóbbi időben Harlan Coben terebélyes életművére harapott rá, az Amazon pedig épp most fedezte fel Louise Penny kanadai krimiíró Armand Gamache-regényeit. Sokat látott nagyvárosi detektív az ékszerdobozszerű québeci falucskában, senki sem az, akinek látszik, titkokkal terhes élettörténetek, tökéletesnek hitt gyilkosságok…

Armand Gamache (Alfred Molina) Montrealból érkezik az idilli Three Pinesba, hogy fényt derítsen egy nagyzoló, mindenki által gyűlölt díva bizarr halálának körülményeire. Bár minden lakos olyan tündéri, mintha egy Hallmark-tévéfilmből szabadult volna, mégis hamar gyanússá válnak. A sorozat négyszer kétrészes etapokban prezentálja a szinte komikusan groteszk és túlgondolt gyilkosságokat (amelyek sorra követik egymást a nagyjából három utcából álló városkában), miközben a cselekménybe erőltet egy, a regényekből hiányzó átívelő szálat (annak egyébként több köze van a mai kanadai valósághoz, mint a tündibündi bűnfészeknek). A javíthatatlanul idealista Gamache egy eltűnt bennszülött lány után is nyomoz: e szál sötét hangvétele élesen elüt a szinte parodisztikus Three Pines-i bűnesetektől. Mindent ezerszer láttunk már (sokkal jobb kivitelben), és az unalomtól sem az A kategóriás főszereplő, sem a helyi ízek, sem a sötét kanadai történelem nem menti meg a szériát.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.