E film legnagyobb erénye is nyilván az ő szerepeltetése, hisz’ minden lehetetlennek tűnő szituációt képes hitelesíteni. S valóban, miatta válik ez a könnyed francia vígjáték súlyossá, átélhetővé és sok helyütt meghatóvá is. Egy válás történetét követhetjük, egy már elhidegült kapcsolat kétségbeesett próbálkozásainak képsorai peregnek, egy utolsó közös családi nyaralás, ahová a tizenéves gyerekek is a szülőkkel tartanak. Amikor a feleség bejelenti, hogy válni akar, a férj arra kéri, hogy egy pár napos „meglepetés nyaraláson” adjon egy utolsó esélyt a kapcsolatuknak. A nő végig előre tudja mi fog történni, és előre unja az egészet, ugyanis a férfi meglepetése abban áll, hogy felkeresik közös életük meghatározó helyszíneit.
Gainsbourg arcán a helyszínek hatására végigfut szerelmük boldog emléke, de az is látszik, hogy neki ez az egész már mindenestül a múlté. A férfi (José Garcia) még reménykedik, nem adja fel, küzd, bevet minden közismert vígjátéki fogást. Szokványos fordulatai és a túlbeszéltsége ellenére tud valamit ez a film, olykor nagyokat nevethetünk és bőven van alkalmunk meghatódni is, amin meg is lepődünk, hiszen csak egy semmi kis vígjátéknak indult, aztán ravaszul mégsem csak ennyi lett belőle.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
