Visszhang: film

Valami van az ablakban

Visszhang

Alex Herron a tavalyi Menekülj! után megint csak egy sötét múltú tinilány (horror)történetét meséli el, most azonban a család helyett a gyászt, a depressziót és az alkoholizmust választotta központi témájául.

Három tinédzser megy bulizni a semmi közepén álló régi házba – vesztükre. A környéken ugyanis gyilkos ólálkodik, aki egyenként kaszabolná le őket. Ismerős? Sokfelől. Na, de úgy, hogy a gyilkos még ijesztő maszkot is visel? A maga idejében a Sikoly teljes egészében a félelemre és feszültségkeltésre lett kihegyezve, viszont a Valami van… inkább egy sötét jellemdráma lenne – horrorfilmbe csomagolva. Viszont ahhoz, hogy horrorként is működjön, pár hatásos jumpscare nyilván elkelt volna, ám a furcsán időzített hangeffektusok (a felkelő nap vagy egy tál spagetti mögött) inkább viccessé, mint félelmetessé teszik az ebbéli igyekezetet.

Pedig a figurákban volt lehetőség: egy kiskorú alkoholizmusa nem gyakori filmtéma. S a film ugyan eljut a fiú környezetének a felelősségéig is, de hogy is lenne ideje kibontani ezt a szálat, amikor a gyilkolászással is meg kell küzdenie. A főszereplő depressziója annyival van elintézve, hogy kiszór egy marék altatót. De jön a gyilkos, és össze kell kapnia magát, ha meg akarja úszni.

Apropó, gyilkos. Általában az olyan gonoszokat szeretjük, akiknek van saját szabályrendszerük, amelyet, ha megfejtenek az áldozatjelöltek, esélyt kapnak felülkerekedni – itt erről szó sincs. A Valami van… lehetett volna egy érdekes független film is, leginkább akkor, ha eldönti, hogy mit is akar valójában.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.