A frankfurti születésű Uwe Schmidt az elektronikus tánczene történetének egyik legsúlyosabb névhalmozója - legalább hatvanöt álcáját ismerjük, ám mind közül a Senor Coconut a legismertebb. A soknevű Schmidt előbb otthon gyűrte az ipart, viszonylag hamar ráunt azonban a hazai technóra, s vagy tíz éve elköltözött Santiago De Chilébe, új zenékkel töltekezni. Ez annyira jól sikerült, hogy Schmidt hamarost megszülte saját, szándékosan szánalmasan hangzó Senor Coconut alteregóját, s elkezdte publikálni kis részben saját szerzeményekből, de legfőképpen feldolgozásokból álló kiadványsorozatát, mellyel hamarosan diszkrét hírnevet vívott ki magának a világban. A módszer egyszerű, és az elmúlt idő alatt is csak keveset fejlődött: elébb veszi a nyersanyagot, legyen az Kraftwerk (lásd a 2000-es El Baile Alemán albumot) vagy bármi más, majd újra feljátssza, s ráültet egy kis minimalista elektronikába ágyazott latin ritmikát. Kezdetben pusztán gépeket használt, ám legutóbbi, Fiesta Songs című albumát már zenészekkel együtt vette fel, s velük készítette a friss Yellow Fever!-t is.
A változatosság kedvéért ez már megint egy tribute-album: ezúttal a hetvenes-nyolcvanas évek fordulójának legendás elektropoptriója, a Yellow Magic Orchestra szerzeményei kerültek a boncasztalra: Schmidt mester ez alkalommal az eredeti nyersanyagot is felhasználta, sőt az YMO tagjait (Haruomi Hosono, Ryuichi Sakamoto, Yukihiro Takahashi) is rábírta a közreműködésre. Ehhez jött még kedvenc latin bigbandje meg a kötelező adagnyi elektronikus puttyogás. Rumba, mambó, merengue plusz minimálelektronika, beloopolt latin minták és behízelgő vokálok, a hangzáshoz pedig olyan kollégák adták a magukét, mint Akufen, a Mouse On Mars vagy a Schneider. Az eredmény pedig kétségtelenül bájos, könnyen fogyasztható, ám nem túl átütő - még a két korábbi albumhoz képest sem. Ha viszont valami tényleg erőset szeretnénk a kezünkbe-fülünkbe kapni, akkor szerezzük be az azonos kiadónál megjelent Senor Coconut presents Coconut FM című válogatáslemezt, amelyre a mester Latin-Amerika legütősebb klubzenéit szedte össze: ismeretlen, de többnyire rendkívül meggyőző előadók, funkból, hiphopból, reggae-ből és helyi tradicionális zenékből összekombinált vad stílusok, mint a panamai és Puerto Ricó-i eredetű reggaeton vagy éppen az argentin cumbia villera - ez az igazi, az erős hazai.
Essay/Neon Music, 2006
