Észak-fok, titok, idegen - Linn Ullmann: Áldott gyermek (Könyv)

  • Csobánka Zsuzsa
  • 2008. május 15.

Zene

Elképzelni az életet papa nélkül - mondja Erika, a regény egyik főszereplője, aki húgaival együtt azzal küzd, hogy ez a mondat ne váljon valósággá. Nem az a kérdés, akarják-e, hiszen az életet mindig is apa nélkül élték, hanem az, hogyan döntenek, beledöglenek-e, vagy sem.

Elképzelni az életet papa nélkül - mondja Erika, a regény egyik főszereplője, aki húgaival együtt azzal küzd, hogy ez a mondat ne váljon valósággá. Nem az a kérdés, akarják-e, hiszen az életet mindig is apa nélkül élték, hanem az, hogyan döntenek, beledöglenek-e, vagy sem.

2005 telén indul a regény, ekkor száll autóba Erika, hogy meglátogassa Hammarsőn élő 89 éves apját, Isakot, és két nappal később zárul, amikor Erika és a később útnak indult húgai, Laura és Molly az apai ház, illetve a gyerekkori nyaraló felé lépkednek. Ez az egyik szál. Az utazás és annak viszontagságai a másik, a sikertelen telefonhívások, a hallgatag stopposok, az útszéli benzinkutaknál elfogyasztott kávé és csoki azonban mind ugyanarra, az átértékelendő múltra vonatkozik. A regénybeli számvetés attól válik izgalmassá, hogy bár a kérdéseket

csak 25 év után,

a regény jelenében lesznek képesek megfogalmazni. Ám abban a pillanatban, hogy a kérdések körvonalazódnak, világossá válik a szereplők számára, hogy mennyire lényegtelenek és fölöslegesek. Sokáig úgy tűnik, az a fontos, hogy pontos kérdéseket tegyenek fel, hogy jól célzott "lövésekre" lesz szükség. Aztán a szereplőkkel együtt látja be az olvasó, hogy a válaszokkal tele van a padlás, apa pedig egy hisztis öregember.

Alámerülés. "Azt hiszem, ez valamiféle kavargó sötét kell, hogy legyen. ...Magába ránt, vagy húz valami lassan lefelé. De az érzés nem kellemetlen. Egy napon vágyni fogsz rá." Ezt mondja Isak Laurának, amikor a lány rákérdez a szó jelentésére, és épp ilyen ködös és ösztönös az, ahogy a regény működik. Mert eleinte homályos képeket villant fel Ullmann, amelyeket mint a mozaik darabjait kellene összeillesztenünk, azonban a könyv attól is nagyszerű, hogy a képet tökéletesen sosem lehet kirakni. Mindig maradnak hiányzó részletek.

A három testvér az első három fejezet egy-egy saját hangja, Az út "főszereplője" a legidősebb lány, Erika, A kolónia című részben Laura kerül előtérbe, Molly pedig A hammarsői játék központi figurája. Bár hárman három különböző hangot képviselnek, az emlékkirakó és a közös pontok mégis összemossák őket egy (közös) emlékezéssé. Az egyik közös pont nyilván Isak, a nőgyógyász, a ragyogó elme, akit a szomszédok maguk között csak úgy hívnak: pinabubus. Aki mindannyiuk apja, ám különböző nőket szólítanak anyának. Az anyák determinálni látszanak lányaik sorsát, a balett-táncosnőt, az "anyaoroszlánt" és a fiatalon elhunyt "senkit" látni véljük a lányokban is. Ezek a "lányok" 25 és 39 között, szülésekkel, válásokkal a hátuk mögött még mindig "apa kicsi nem-szívei", mint 25 évvel ezelőtt. Féltestvérek és félemberek, mert évek óta magukkal hurcolják az utolsó hammarsői nyár titkait. Isak épp olyan ismerős-idegen nekik, mint a nyári fiú, Ragnar. ' az a másik közös pont, akiről Ullmann lassan rántja le a leplet, aztán meggondolja magát, és rajta felejt egy darabot. Ragnar évek múltán is Laura kínzó álma, Erika autóútján a beszélgetőtárs, a vékony, pipaszárlábú fiú, szemöldökei fölött gusztustalan szemölccsel. Akiről sejteni engedi a szerző, hogy a pinabubusé. Az áldott gyermek.

Az elemekre van bízva, miért is lett ez a nyár Hammarsőn az utolsó. A nyaralóban szeptemberben

beindul a rohadás,

a padló felázik, az egerek elpusztulnak, és mindent belepnek a légytetemek, a sötétség. Az, ami már nyáron felütötte a fejét, és ami véglegesen lezárt valamit a sziget gyerekeinek életében. Mert a lányok nyári játszótársaikkal a gyermeki brutalitást és kegyetlenséget temetik majd el nyár végén. Ezek a kamaszok kíméletlenek, amikor büntetésként megetetik Ragnarral a vérrel teli kullancsot, amikor kiverik alig kamasz farkát, és amikor bevásárlókocsinyi kővel hajigálják meg a tengerbe menekülő fiút. Hogy ki dobta a gyilkos követ, mindegy. Épp annyira lényegtelen, mint azok a bizonyos kérdések 2005-ben. Attól az ölés még ölés marad. Attól még a sziget gyerekeiben valami véget ér, hiszen többé már nem lehet ugyanúgy játszani, mindennek súlya lesz. Erről nem lehet majd beszélni, mint arról sem, hogy Erikát vibrátorral defloráltuk. Hiszen csak játszottunk, Erika pedig velünk nevetett. Eleinte.

Nem véletlen, hogy az ártatlanság elvesztése egyet jelent itt az ártatlanok elvesztésével. Erika és Ragnar vérszerződéssel pecsételik meg a köztük lévő különös és titkos viszonyt, Ragnar maga építette titkos kunyhójában fedezik fel egymást és a saját testüket, a baj akkor következik be, amikor Erika - elvesztve ártatlanságát - már nem a fiúval akarja ünnepelni 14. születésnapját, mikor már nem akarja az Isak elleni, közösen kitalált nyelvet használni. És a nyelv, a beszéd így válik hangsúlyossá; Erika Isakról, a felvett stopposról és második férjéről is egy nyomasztó dolgot ismételget magában: ő az, aki nem beszél, aki csak hallgat. Mint Isak az ultrahangot.

A könyvnek ezt a regiszterét erősítik a halott madarak. Amit szépen elrejt az író a gyermeki brutalitás mögé. Vagy úgy, hogy épp ellenpontozza, vagy fokozza. Isakot nem érdekli a haldokló madár, pedig Laura most igazán egy felnőttre, egy apára vágyik; a szobába berepülő madár vergődésén már maga Laura fog segíteni; majd a halott veréb temetésén a család egy-egy rövid búcsúüzenete lesz árulkodó. "Nem tűnünk el nyom nélkül. Az életünkkel hagyunk nyomot magunk után." Apa görcsösen élni akar, a halállal nem törődik, egyáltalán, senkivel, csak Isakkal. Ha akarom, Ragnar ez a halott veréb, ez a vézna csontú fiú, akit mássága miatt eltaposnak, de ez túl didaktikus, méltatlan a regényhez.

Többször előkerül egy bizonyos északi fény a műben. Erről Ragnar beszélt sokat Erikának, mondván, az embernek vigyáznia kell, nehogy elnézzen, még pislogni sem szabad, mert nem túl gyakran van olyan szerencséje, hogy megláthassa. Mintha azt hinné, az ember a tekintetével meg tudja ragadni a fényt. Nem túlzok, ha azt mondom, Bergman lányának sikerült.

Fordította Varsányi-Munkácsi Eszter. Scolar Kiadó, 2008, 398 oldal, 3250 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.