A Filharmóniai Társaság koncertje

Zene

A Filharmóniai Társaság koncertje, - amelyet vendégkarmesterként az amerikai második liga érdemes képviselője, a 2011-ig Seattle komolyzenei életét vaskézzel uraló Gerard Schwarz irányított, két, egymástól fényévnyi távolságban elhelyezkedő művet párosított össze.

A rövid első részt Schubert kéttételes Befejezetlen szimfóniája alkotta, míg a szünet után Leonard Bernstein III. (Kaddish) szimfóniája következett a koncert jó előre nyilvánvaló, bár korántsem problémamentes szenzációja gyanánt.

A Schubert-szimfónia nyitódallama, amelyet legalább a Hupikék törpikék révén ötéves kor felett mindenki jól ismerhet, figyelemre méltó zenekari ambícióval és önbecsüléssel hangzott fel, s hasonlóképpen jól indult a második tétel is. Utóbb aztán mindkét tétel során lankadt valamelyest a koncentráció, s ebben lehetett némi része Schwarz nem éppen kikezdhetetlen technikájának is. Legalábbis ezt sejthettük elsőre, azonban a hatalmas apparátusú, kórusokkal gazdagon stafírozott Kaddish-szimfónia előadása jóval biztosabbnak mutatta a karmester irányítói működését. A pár nappal Kennedy elnök megölése után, azaz éppen félszáz éve bemutatott mű különlegessége, hogy a narrátor megszólalásai melodramatikus jelleggel ruházzák fel a szimfóniát. A Mahler-hatást nyíltan vállaló, szemérmetlenül hatásos zenét évtizedeken át Bernstein saját, lilás-rózsaszín szövegével együtt adták elő, s ez nem vált a mű előnyére. Pár éve a Bernstein-barát és holokauszt-túlélő Samuel Pisar új, személyes és direkten a történelmi tragédiához kapcsolódó szöveget írt a szimfóniához, s így Budapesten is ez a változat hangzott fel, méghozzá az idős Pisar szenvedélyes előadásában. Másként ugyan, de ez a nemes szándékú verzió is apasztja némiképp a zene elemi hatását, ám a láthatóan lelkes kórus néhány megszólalása és Meláth Andrea szépen fókuszált énekszava így is erőteljes élményt teremtett.

Magyar Állami Operaház, október 28.

Neked ajánljuk

Riviéra–Erzsébetváros motortúra

  • Támogatott tartalom

Lengyel Gábor hosszú évtizedeken át dolgozott az orvosiműszer-kereskedelemben, és kizárólag olvasóként tekintett az irodalomra. A helyzet azután változott meg, hogy elhagyni kényszerült vállalkozását, s az ezzel járó traumát úgy dolgozta fel, hogy írni kezdett – terápiás céllal.

Lezárt műhely, levert lakat

Miközben nagyszabású kiállítással emlékeztek meg a Ludwig Múzeumban a magyar film születésének 120. évfordulójáról, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum – MűvészetMalomban ugyancsak a magyar film a főszereplő, konkrétan a rendszerváltás utáni idők talán legizgalmasabb hazai filmes műhelye, az Inforg Stúdió.

A balfácán napja

Nem vennénk rá mérget, hogy a Netflix gyártásában készült friss svéd történelmi krimisorozat készítői valóban Harold Ramis 1993-as klasszikusából, az Idétlen időkigből vették a dramaturgiai inspirációt, de A valószínűtlen gyilkost nézve könnyen érezhetjük úgy, hogy Stig Engström is belekeveredett egy Phil Connorséhoz hasonló időhurokba. 

Dzsúdló és a magány

  • Puskás Panni

Dzsúdló nem azonos Jude Law-val, hanem egy magyar zenész, akinek leghíresebb száma a Lej. Ilyen és ehhez hasonló titkokat tudhatunk meg e „Z generációs pandémia paradigmából”, de csak akkor, ha valaki olyan szerencsés, mint én, és egy Z generációs digitális bennszülöttel nézheti végig a darabot. A tizenhat éves húgom árulta el azt is, miért nevet a főleg fiatalokból álló közönség azon, hogy az egyik szereplő annyira depis, hogy a frufruját is majdnem levágta.

Politikai inszeminátor

Egy ország találgatja éppen, hogy mi a fenét is akar ez az egész jelenteni. Hogy Gattyán György, aki a LiveJasmin nevű site-ján keresztül élő webkamerás pornóval begyűjtött nagyjából 300 milliárd forintot, most minden előzmény nélkül miniszterelnök-jelöltként bukkant fel a honi média megfelelő bugyraiban. 

Apácától nyalókáig

Az elsősorban tematikus kiállításokat bemutató, programjaival a tradíciót és a történelmi eseményeket szokatlan fénytörésben vizsgáló 2B Galéria 19 alkotót felvonultató csoportos kiállítása most a kakast állítja a középpontba.

Itt mindenki figyel

A szerző specialitása, hogy olyan zárt világokról fest részletes képet, amely a legtöbb ember számára még szeleteiben sem megközelíthető: ilyen volt a magyar szervezett bűnözés 1970-es évektől zajló történetére koncentráló Maffiózók mackónadrágban, majd a kokain magyarországi szerepét az 1920-as évektől napjainkig végigkövető Magyar kóla is.