mi a kotta?

A fogpiszkálós zseni

  • mi a kotta
  • 2017. február 26.

Zene

„[M]ár gondolkozom a mandarinon is; pokoli egy muzsika lesz, ha sikerül. Az eleje – egészen rövid bevezetés függöny-nyitás előtt – rettenetes zsivaj, csörömpölés, csörtetés, tülkölés: egy világváros utcai forgatagából vezetem be a t. hallgatót az apache tanyára.” 1918 szeptemberében Bartók Béla írta ezeket a sorokat feleségének küldött levelében, és a muzsika valóban oly „pokolira” sikeredett, hogy A csodálatos mandarin kölni ősbemutatója 1926-ban emlékezetes botrányt és főpolgármesteri betiltást vont maga után. Bartók ebből sietve levonta a szükséges következtetéseket, és erről kiadóját is késedelem nélkül értesítette: „Mivel e botrány következtében hosszú ideig reménytelen a mű színpadra vitele Németországban, mindent meg kell tennünk, hogy annyi koncert-előadást biztosítsunk a műnek (azaz a mű 2/3 részének), amennyit csak lehet. Véleményem szerint ugyanis ez a legjobb művem, amit eddig zenekarra írtam, és igazán kár lenne évekig eltemetve hagyni. Most a kölni bemutató után látom, hogy sokkal nagyobb rész is felhasználható hangverseny-előadásokra, mint ahogy eredetileg képzeltem.”

A csodálatos mandarin szvitváltozatát hétfőn este a hírneves szentpétervári Mariinszkij Színház Zenekara játssza majd, méghozzá orosz kompozíciók társaságában, hiszen a koncerten felhangzik még egy Csajkovszkij-, egy Rachmaninov- és egy Rimszkij-Korszakov-slágerszám is (Nemzeti Hangversenyterem, január 30., fél nyolc). A dirigens pedig nem más, mint a Mariinszkij nemtője és spiritus rectora, vagyis Valerij Gergijev lesz, aki sok egyéb mellett arról is széles körben jól ismert, hogy karmesteri pálca gyanánt rendszerint egy olyan kicsiny fémrudacskával szokott taktírozni, amely leginkább valamiféle reprezentatív fogvájóra emlékeztetheti a szemlélőt. (A Maestro és fogpiszkálója képünkön.)

Fischer Iván ezzel szemben a hagyományos karmesteri pálca elkötelezettje, amint erről alighanem a Budapesti Fesztiválzenekar esedékes Beethoven-koncertjein is meggyőződhetünk majd (Nemzeti Hangversenyterem, január 27. és 28., háromnegyed nyolc, illetve 29., fél négy). Az I. és az V. szimfónia megszólaltatását ígérő koncertek vendégművésze a hetven fölötti amerikai zongoraművész, Richard Goode lesz, akivel Fischer és a zenekar néhány esztendeje lemezre vette Beethoven összes zongoraversenyét. Az öt versenymű közül Goode most az első és a harmadik alkalommal a G-dúr zongoraverseny, másodjára pedig a B-dúr koncert magánszólamát fogja majd előadni nekünk.

Végezetül egy oratórium az ótestamentumi bölcs Salamon királyról és Sába királynőjéről, amely szerda este vár reánk, méghozzá az idős Händeltől (Zeneakadémia, február 1., fél nyolc). Az egyik legnépszerűbb zenekari Händel-részletet, vagyis a Sába királynőjének érkezési zenéjét magába foglaló Solomon oratórium előadói – a rendesen pálca nélkül vezénylő – Németh Pál és a Savaria Barokk Zenekar muzsikusai lesznek, olyan énekes szólisták társaságában, mint a Budapesten is ünnepelt katalán kontratenor, a nagyszerű Xavier Sabata.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.