mi a kotta?

A fogpiszkálós zseni

  • mi a kotta
  • 2017. február 26.

Zene

„[M]ár gondolkozom a mandarinon is; pokoli egy muzsika lesz, ha sikerül. Az eleje – egészen rövid bevezetés függöny-nyitás előtt – rettenetes zsivaj, csörömpölés, csörtetés, tülkölés: egy világváros utcai forgatagából vezetem be a t. hallgatót az apache tanyára.” 1918 szeptemberében Bartók Béla írta ezeket a sorokat feleségének küldött levelében, és a muzsika valóban oly „pokolira” sikeredett, hogy A csodálatos mandarin kölni ősbemutatója 1926-ban emlékezetes botrányt és főpolgármesteri betiltást vont maga után. Bartók ebből sietve levonta a szükséges következtetéseket, és erről kiadóját is késedelem nélkül értesítette: „Mivel e botrány következtében hosszú ideig reménytelen a mű színpadra vitele Németországban, mindent meg kell tennünk, hogy annyi koncert-előadást biztosítsunk a műnek (azaz a mű 2/3 részének), amennyit csak lehet. Véleményem szerint ugyanis ez a legjobb művem, amit eddig zenekarra írtam, és igazán kár lenne évekig eltemetve hagyni. Most a kölni bemutató után látom, hogy sokkal nagyobb rész is felhasználható hangverseny-előadásokra, mint ahogy eredetileg képzeltem.”

A csodálatos mandarin szvitváltozatát hétfőn este a hírneves szentpétervári Mariinszkij Színház Zenekara játssza majd, méghozzá orosz kompozíciók társaságában, hiszen a koncerten felhangzik még egy Csajkovszkij-, egy Rachmaninov- és egy Rimszkij-Korszakov-slágerszám is (Nemzeti Hangversenyterem, január 30., fél nyolc). A dirigens pedig nem más, mint a Mariinszkij nemtője és spiritus rectora, vagyis Valerij Gergijev lesz, aki sok egyéb mellett arról is széles körben jól ismert, hogy karmesteri pálca gyanánt rendszerint egy olyan kicsiny fémrudacskával szokott taktírozni, amely leginkább valamiféle reprezentatív fogvájóra emlékeztetheti a szemlélőt. (A Maestro és fogpiszkálója képünkön.)

Fischer Iván ezzel szemben a hagyományos karmesteri pálca elkötelezettje, amint erről alighanem a Budapesti Fesztiválzenekar esedékes Beethoven-koncertjein is meggyőződhetünk majd (Nemzeti Hangversenyterem, január 27. és 28., háromnegyed nyolc, illetve 29., fél négy). Az I. és az V. szimfónia megszólaltatását ígérő koncertek vendégművésze a hetven fölötti amerikai zongoraművész, Richard Goode lesz, akivel Fischer és a zenekar néhány esztendeje lemezre vette Beethoven összes zongoraversenyét. Az öt versenymű közül Goode most az első és a harmadik alkalommal a G-dúr zongoraverseny, másodjára pedig a B-dúr koncert magánszólamát fogja majd előadni nekünk.

Végezetül egy oratórium az ótestamentumi bölcs Salamon királyról és Sába királynőjéről, amely szerda este vár reánk, méghozzá az idős Händeltől (Zeneakadémia, február 1., fél nyolc). Az egyik legnépszerűbb zenekari Händel-részletet, vagyis a Sába királynőjének érkezési zenéjét magába foglaló Solomon oratórium előadói – a rendesen pálca nélkül vezénylő – Németh Pál és a Savaria Barokk Zenekar muzsikusai lesznek, olyan énekes szólisták társaságában, mint a Budapesten is ünnepelt katalán kontratenor, a nagyszerű Xavier Sabata.

Figyelmébe ajánljuk

„Amióta a kormánynak központi témája lett a gyermekvédelem, szinte soha nem a lényegről beszélünk”

Az elhanyagolással, fizikai, érzelmi vagy szexuális bántalmazással kapcsolatos esetek száma ijesztő mértékben emelkedett az elmúlt években idehaza, ahogyan az öngyilkossági kísérletek is egyre gyakoribbak a gyerekek körében. A civil szervezetek szerepéről e kritikus időkben Stáhly Katalin pszichológus, a Hintalovon Alapítvány gyerekjogi szakértője beszélt lapunknak.

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.