mi a kotta?

A fogpiszkálós zseni

  • mi a kotta
  • 2017. február 26.

Zene

„[M]ár gondolkozom a mandarinon is; pokoli egy muzsika lesz, ha sikerül. Az eleje – egészen rövid bevezetés függöny-nyitás előtt – rettenetes zsivaj, csörömpölés, csörtetés, tülkölés: egy világváros utcai forgatagából vezetem be a t. hallgatót az apache tanyára.” 1918 szeptemberében Bartók Béla írta ezeket a sorokat feleségének küldött levelében, és a muzsika valóban oly „pokolira” sikeredett, hogy A csodálatos mandarin kölni ősbemutatója 1926-ban emlékezetes botrányt és főpolgármesteri betiltást vont maga után. Bartók ebből sietve levonta a szükséges következtetéseket, és erről kiadóját is késedelem nélkül értesítette: „Mivel e botrány következtében hosszú ideig reménytelen a mű színpadra vitele Németországban, mindent meg kell tennünk, hogy annyi koncert-előadást biztosítsunk a műnek (azaz a mű 2/3 részének), amennyit csak lehet. Véleményem szerint ugyanis ez a legjobb művem, amit eddig zenekarra írtam, és igazán kár lenne évekig eltemetve hagyni. Most a kölni bemutató után látom, hogy sokkal nagyobb rész is felhasználható hangverseny-előadásokra, mint ahogy eredetileg képzeltem.”

A csodálatos mandarin szvitváltozatát hétfőn este a hírneves szentpétervári Mariinszkij Színház Zenekara játssza majd, méghozzá orosz kompozíciók társaságában, hiszen a koncerten felhangzik még egy Csajkovszkij-, egy Rachmaninov- és egy Rimszkij-Korszakov-slágerszám is (Nemzeti Hangversenyterem, január 30., fél nyolc). A dirigens pedig nem más, mint a Mariinszkij nemtője és spiritus rectora, vagyis Valerij Gergijev lesz, aki sok egyéb mellett arról is széles körben jól ismert, hogy karmesteri pálca gyanánt rendszerint egy olyan kicsiny fémrudacskával szokott taktírozni, amely leginkább valamiféle reprezentatív fogvájóra emlékeztetheti a szemlélőt. (A Maestro és fogpiszkálója képünkön.)

Fischer Iván ezzel szemben a hagyományos karmesteri pálca elkötelezettje, amint erről alighanem a Budapesti Fesztiválzenekar esedékes Beethoven-koncertjein is meggyőződhetünk majd (Nemzeti Hangversenyterem, január 27. és 28., háromnegyed nyolc, illetve 29., fél négy). Az I. és az V. szimfónia megszólaltatását ígérő koncertek vendégművésze a hetven fölötti amerikai zongoraművész, Richard Goode lesz, akivel Fischer és a zenekar néhány esztendeje lemezre vette Beethoven összes zongoraversenyét. Az öt versenymű közül Goode most az első és a harmadik alkalommal a G-dúr zongoraverseny, másodjára pedig a B-dúr koncert magánszólamát fogja majd előadni nekünk.

Végezetül egy oratórium az ótestamentumi bölcs Salamon királyról és Sába királynőjéről, amely szerda este vár reánk, méghozzá az idős Händeltől (Zeneakadémia, február 1., fél nyolc). Az egyik legnépszerűbb zenekari Händel-részletet, vagyis a Sába királynőjének érkezési zenéjét magába foglaló Solomon oratórium előadói – a rendesen pálca nélkül vezénylő – Németh Pál és a Savaria Barokk Zenekar muzsikusai lesznek, olyan énekes szólisták társaságában, mint a Budapesten is ünnepelt katalán kontratenor, a nagyszerű Xavier Sabata.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.